A neve elhallgatását kérő tűzszerész, aki maga is több hasonló bomba hatástalanításában vett részt, közölte: a GP-1000-es amerikai rombolóbomba attól igazán veszélyes, hogy két gyújtószerkezete is van.
A bomba egy mindkét végén csapott, vastag falú tartályra emlékeztet. Az orr- és a fenékrészben egy-egy gyújtószerkezet található. Az orr-részben úgynevezett pillanat-gyújtószerkezet van, amely a bomba becsapódása után néhány századmásodperccel robbant.
A fenékrészen egy úgynevezett hosszú késleltető gyújtószerkezet van, amely a bomba földbe csapódása utáni fél másodpercen belül robban, amikor a szerkezet már 4-5 méter mélyen van a földben - mondta a szakember.
A bombák hatásával kapcsolatban a tűzszerészek megkülönböztetik a rombolóhatást és a repeszhatást. Az amerikai bomba rombolóhatása - amit a robbanóanyag okoz - akkora, hogy 500 méteres körzetben mindent képes megmozgatni.
A bomba nem közvetlenül a házat rombolja le, hanem robbanásával megrázza a házak alapját, ami miatt az épületek összedőlnek, leborulnak - tette hozzá.
A repeszhatás azt jelenti, hogy a bomba darabjai egy kilométeres körzetben szétszóródnak.
A mestertűzszerész elmondta, hogy a gyújtószerkezet kiszerelésének két módszere van. Ha a gyújtószerkezet nincs elrozsdásodva, akkor egy menetmetsző szerkezethez hasonló eszközt tesznek rá, és egy piropatronnal megindítják a lecsavarást. Ha rozsdás a szerkezet, akkor azt kézzel, egy csavarkulccsal kell leszerelnie a tűzszerésznek.
Általában az orr-részben lévő gyújtószerkezetet nehezebb kiszerelni, de az esetek többségében meg lehet csinálni, bár rendkívül nehéz és veszélyes feladat. A tűzszerész bármilyen védőruhát felvehet, semmi értelme - mondta.
A gyújtószerkezet kiszerelése általában háromnegyed óra alatt megtörténik. A gyújtótest kiszerelése után a bombatestet elszállítják, a robbanóanyag magától már nem robban fel. A gyújtószerkezetet, amely egy kisebb fémflakonra emlékeztet, általában a helyszínen semmisítik meg.
A szakember szerint jellemzően nem az emberi élet kioltása volt a második világháborús bombázások célja, hanem az utánpótlási útvonalak elvágása a kritikus infrastruktúra megsemmisítésével.
Budapesten ezért főleg Lágymányosra, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművekre és a fontos vasúti csomópontokra - a déli, a ferencvárosi és a rákosrendezői pályaudvarra - dobtak bombát a szövetségesek.
A Magyarországra ledobott bombák 60 százaléka Lágymányosra hullott. Jelentős bombázás volt a győri vagongyár, a székesfehérvári vasúti csomópont, valamint Veszprém és Debrecen körzetében.
Budapestet amerikai és angol csapatok bombázták. A szövetségesek dokumentálták is, hogy hol dobták le a repülők a terhüket, így nagyon jó térképek állnak rendelkezésre a ledobott bombákról. A földben még több ezer olyan bomba lehet, amelyet Angyalföldön találtak - mondta a szakember.
Bejelentést tett Robert Fico állapotáról a miniszterelnök-helyettes