Azon hallgatóknak, akik 2007 szeptemberében államilag támogatott alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy mesterképzésben kezdték meg a tanulmányaikat, 2008 szeptemberétől alapképzésben 105, mesterképzésben 150 ezer forintos képzési hozzájárulást kell fizetniük évente.

A doktori képzésre és a felsőfokú szakképzésre ez nem vonatkozik, és persze a költségtérítéses képzésben tanulók sem fizetnek. A GYED-en, GYES-en lévők és a hátrányos helyzetűek mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól.

Rangsor - a teljesítmény alapján

A felsőoktatási intézményeknek lehetőségük van a fenti összegektől való eltérésre is. Fontos változás az eddigiekhez képest, hogy az elsősöket az év végén teljesítményük alapján rangsorolják, és akik az államilag támogatott képzésben nem teljesítik az intézmény által előírt minimumkövetelményeket, azok átsorolhatók költségtérítéses képzésbe, az ott legjobban teljesítők pedig átvehetők a helyükre.

A jövő évi felvételi eljárásban az egyik legfontosabb változás, hogy 2008-tól évente két felvételi eljárás lesz. A 2008 februárjában induló képzéseket tartalmazó Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2007. október 15-én, a szeptemberi képzéseket tartalmazó kiadvány pedig 2007. december 15-én jelenik meg. A 2008 februárjában induló képzésekre 2007. november 15-ig, a jövő szeptemberben indulókra pedig 2008. február 15-ig lehet jelentkezni.

Mesterszakok

Néhány intézmény már idén elindította első mesterszakjait, de az igazi "boom" csak ez után várható. Eddig több mint 200 mesterképzési szakot dolgoztak ki, e szakok akkreditációja folyamatos. Eddig 161 mesterszak létesítését hagyta jóvá a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, ebből már 125-nek a képzési és kimeneti követelményei megjelentek a vonatkozó OKM-rendeletben, s több tucat jóváhagyott szakindítási kérelem van már az intézmények birtokában. A tanári mesterszakok akkreditációja is gőzerővel zajlik, így 2008 februárjában már valószínűleg ezekre is lehet jelentkezni.

A pontok számítási módja is változik, mégpedig azért, hogy a középiskolában, illetve az érettségin szerzett teljesítmény jobban kifejezésre jusson a felvételi pontszámban. A változás csak az alapképzésre, az egységes, osztatlan képzésre és felsőfokú szakképzésre jelentkezőket érinti.

Az új rendszer 200 tanulmányi és 200 érettségi ponttal számol, s ehhez jöhet 80, különböző jogcímeken kapható többletpont. Így áll össze a maximálisan elérhető összpontszám, a 480 pont.

Változik a támogatási rendszer

Szeptembertől változik a hallgatói támogatások rendszere: a 116.500 forintos hallgatói normatíva 35-40 százaléka szociális-, 59 százaléka teljesítményalapú támogatásként osztható szét. A rendszer új eleme az első évfolyamosok alaptámogatása, amely nem alanyi jogú, hanem pályázat útján a szociálisan rászorulók kaphatják. A támogatás összege az első félévben az alapképzésben és a felsőfokú szakképzésben a normatíva 50 százaléka, mesterképzésben 75 százaléka.

A szociálisan rászoruló hallgatók rendszeres szociális ösztöndíjat kapnak, ami a normatíva 10 illetve 20 százaléka. Húsz százalék jár annak a hátrányos helyzetű hallgatónak is, aki fogyatékossággal él, egészségi állapota miatt rászorult, halmozottan hátrányos helyzetű, családfenntartó, nagycsaládos vagy árva.

A normatíva tíz százalékára jogosult, akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér értékét, s hátrányos helyzetű, félárva vagy gyámsága nagykorúsága miatt megszűnt. Ezekre a támogatásokra a doktorandusz hallgatók is jogosultak lesznek.

A hallgatók a második félévtől tanulmányi ösztöndíjban részesülhetnek, amelynek minimuma a hallgatói normatíva öt százaléka. Tanulmányi ösztöndíjban az államilag támogatott hallgatók legfeljebb fele részesülhet. A korábbról jól ismert lehetőségek, mint például a Bursa Hungarica ösztöndíj vagy a diákhitel, továbbra is a hallgatók rendelkezésére állnak - olvasható az összeállításban.