Infostart.hu
eur:
390.29
usd:
339.37
bux:
120787.85
2026. március 16. hétfő Henrietta

Kende János: "A filmezés rendetlensége vonzott"

A magyar és a nemzetközi filmművészetben elért eredményeiért a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést vehette át Kende János Kossuth-díjas filmoperatőr, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektori megbízottja, a Magyar Operatőrök Társaságának elnöke.

Nevelőanyja televíziós rendező volt, és bár korábban építészmérnök szeretett volna lenni, harmadikos gimnazistaként elhatározta, hogy operatőr lesz.

A filmezés "rendetlensége", szokatlanság és változatossága vonzott - mondta Kende János az InfoRádióban.

Az operatőr, akinek első filmje az 1967-es Csend és kiáltás volt, addig dolgozott, amíg úgy érezte, ki tud találni valami újat.

Kende János Jancsó Miklóssal dolgozott a legtöbbet, tizennyolc filmet jegyeznek közösen.

Az operatőr szerint azért volt ilyen hosszú a munkakapcsolatunk, mert Jancsó Miklós mindig újítani akart, és érdeklődött az új formák, technológiák iránt.

A Kossuth-díjas operatőr elmondta: Sirokkó című filmje áll a legkevesebb - tizenkettő vagy tizennégy - beállításból, amely, amikor leforgatták, egyedülálló kísérletnek számított, később azonban másoknál természetessé vált, hogy nem dolgoznak sok snittel.

Kende János elárulta: kedvenc filmje a Csend és kiáltás, amely azért is emlékezetes számára, mert fiatalon lehetőséget kapott egy nagyjátékfilm leforgatására, ez pedig izgalommal és feszültséggel töltötte el.

Az operatőr 2002 óta nem forgat, tizenkét éve oktat azonban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Elmondta: ez kielégíti. Tanítványai között van Pohárnok Gergely, Garas Dániel és Lukács Dávid is.

Hanganyag: Sárközi Lóránt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×