Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Ügynökakták - a Fővárosi Bíróság szerint közszereplő két volt miniszter

Két volt minisztert, Nógrádi Lászlót és Kádár Bélát nyilvánított közszereplőnek első fokon a Fővárosi Bíróság pénteki részítéletében; a pert Kozák Dániel, az egyik internetes portál újságírójaként indította el a politikusok esetleges állambiztonsági múltjának kutathatósága érdekében.

A Fővárosi Bíróság döntése szerint közszereplőnek minősül két volt miniszter, így kutatható esetleges együttműködésük a pártállam titkosszolgálataival.

A per előzménye, hogy három volt miniszter, Nógrádi László az Orbán-kormány egyik volt közlekedési és vízügyi minisztere, jelenlegi KDNP-s országgyűlési képviselő, Boros Imre egykori tárca nélküli miniszter valamint Kádár Béla, az Antall-kormány külgazdasági minisztere nem ismerte el közszereplői mivoltát, így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki az őket érintő dokumentumokat.

A három volt tárcavezető közül Boros Imre idén januárban elismerte, hogy közszereplő, így az ő esetében a felperes visszavonta keresetét. A politikusról az index.hu internetes portál hozott nyilvánosságra egy, az internetes lap közlése szerint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából származó kinevezési okmányt, amely szerint a volt miniszter D-8-as ügynök volt. Boros azonban az MTI megkeresésére cáfolta, hogy ő lett volna a D-8-as ügynök.

Az újságíró kérte a bíróságtól azt is, hogy változtassa meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának elutasító határozatát, amelyet az alapján adott ki a levéltár, hogy a volt miniszterek nem ismerték el közszereplői mivoltukat.

A bíró indoklásában kifejtette: a bíróság nem változtathatja meg a határozatot, de mivel kimondta az érintettek közszereplőségét, ilyenkor automatikusan megvizsgálja határozatát a levéltár.

A Fővárosi Bíróság részítélete ellen a két érintett volt miniszter, akik az ítélethirdetéskor nem jelentek meg a bíróságon, fellebbezéssel élhetnek.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×