A Népszabadság beszámolója szerint a nemzetközi statisztikák sem adnak egyértelmű választ arra, hogy a magas vagy az alacsony munkanélküli segély ösztönöz-e inkább álláskeresésre. Magyarországon 2004-ben egy munkanélküli segélyen élőhöz képest 34 százalékkal több pénzt vihetett haza az, aki hozzájutott egy minimálbéres álláshoz. Ez az arány 2001-ben 25 százalékot tett ki. A segély-bér aránya - a munkanélküliségi csapda mérőszáma - tehát a 75 százalékról 66 százalékra csökkent. Nehéz ugyanakkor egyértelmű összefüggést felfedezni a munkanélküli-segély szintje és a munkanélküliség között.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy nem jelent béremelést a hétfőn aláírt közszolgálati béralku, hiszen a törvény szerint eleve járó 13. havi illetmény előrehozása nem keresetemelő tényező - mutat rá a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Kerpen Gábor, a szakszervezet elnöke szerint a munkavállalók "nem annyira ostobák", hogy úgy lássák, 2007-ben teljesül a 6,65 százalékos keresetemelkedés, mert annak nagy része valójában egy kötelezően felveendő fizetési előleg, amit 2008. januárjában "vissza kell fizetni".

A Napi Gazdaság figyelmeztet, hogy a bankkártyacsalók új terepe lehet Magyarország. Ugyanis a hazai pénzkiadó automatáknak csupán tíz százaléka tud chipkártyát olvasni, ami azért problémás, mert az atm-ekre szakosodott csalók a "chipesített országok" helyett egyre többször próbálnak nálunk szerencsét. Az egyik hazai bankot ilyen jellegű visszaélésekből idén már eddig több kár érte, mint 2005-ben és 2006-ban összesen.

A Világgazdaságban olvashatják, hogy a hazai ingatlanalap-kezelők aggódva figyelik az ingatlanadóval kapcsolatos fejleményeket, és attól tartanak, hogy a magánszemélyek mellett a vállalatokra, sőt a befektetési alapokra is kivetik azt. Ha az alapoknak is adót kellene fizetniük, az az ingatlanalapok nettó eszközértékében egyszeri, nagyobb csökkenéshez vezetne.