Nagy Benedek a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta. Politikai fogolyként kellett bűnhődnie 1956 és 1961 között amiatt, hogy kiállt a magyar forradalom mellett, és kidolgozta az első egyetemi autonómiaprogramot. Jelenleg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megbízásából a bukaresti vallásügyi államtitkárságon tanácsosként képviseli a történelmi magyar egyházakat.

Balázs Imre festőművészt a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovegkeresztjével tüntette ki a magyar államfő. Kolozsváron tanult a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán 1956-ban, a magyar forradalommal szolidáris magatartása miatt a magyar egyetemisták közül elsőként tartóztatták le október közepén, és csak 1959 végén szabadult a hírhedt szamosújvári börtönből.

A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének birtokosa lett Eusebio Munteanu nyugalmazott orvos is. A bukaresti orvosi egyetem általános orvosi karát végezte el, majd politikai okokból és az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc eszméivel rokonszenvező magatartása miatt 1958-ban letartóztatták, államellenes tevékenység vádjával bebörtönözték. Megjárta a jilavai és a szamosújvári börtönt, a Duna-delta kényszermunka-táborait. 1965-ben szabadult, majd orvosként dolgozott.

A Magyar Köztársasági Aranyérdemkeresztet ketten kapták. Egyikük Constantin Ticu Dumitrescu. Politikai okokból kizárták a bukaresti egyetemről, 1949-ben letartóztatták, 1953-ban politikai fogolyként bebörtönözték. Abban az évben kiszabadult ugyan, de kényszerlakhelyen kellett tartózkodnia. Később ismét letartóztatták hazaárulás vádjával, huszonhárom évi kényszermunkára ítélték.

Csak 1964-ben szabadult amnesztiával. 1989 december 22-én az élvonalban vett részt a forradalmi eseményekben, 1991 és 1999 között a Romániai Volt Politikai Foglyok Országos Egyesületének elnöke, 1992-2000 között a Romániai Kereszténydemokrata Néppárt szenátora. Tavaly márciustól a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS - átvilágító bizottság) tagja.

E kitüntetés másik jogosultja Józsa Árpád Csaba. Középiskolásként a magyar forradalom iránti szolidaritásból átszökött a magyar-román határon, 1957 tavaszán a magyar hatóságok visszatoloncolták Romániába, ahol három évi szabadságvesztésre ítélték. Jelenleg ő az 1956-os Erdélyi Bajtársi Szövetség sepsiszentgyörgyi elnöke.Sólyom László pohárköszöntőjében felhívta a figyelmet arra, hogy a forradalommal kapcsolatban érzelmileg, politikailag, sőt történelmileg is még sok feldolgozatlan kérdés maradt. Megállapította: 1956 örökségéhez az azóta eltelt fél évszázad is hozzátartozik, különösen az, hogyan értékeljük a Kádár-rendszert.

Tiszta lelkiismerettel ugyanis senki nem vallhatja magát egyszerre Nagy Imre és Kádár János örökösének - hangsúlyozta.

Az ötvenhatos forradalomhoz való hűség, az arra való hivatkozás jogossága áll vagy bukik azon, engedjük-e összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előttivel - fogalmazott az államfő.

Sólyom László szerint egy dolog kezdettől fogva vitán felül állt: a forradalmárok, a szabadságharcosok hősiességének, áldozatvállalásának elismerése. Emlékeztetett: a magyar forradalom hatással volt a többi szocialista ország lakosságára is.

Romániában álltak ki a legtöbben a magyar forradalom mellett, és itt volt a legszörnyűbb a megtorlás is - mondta az elnök.

Megjegyezte: az ötvenhatos események romániai áldozatai máig sincsenek rehabilitálva, nem szól róluk a hivatalos történetírás, hiányzanak a tankönyvekből. Pedig az igazságosság és tisztesség megkövetelné, hogy mindazok, akik Romániában felemelték szavukat a magyar forradalom és szabadságharc mellett, és ezért súlyos megtorlást szenvedtek, végre elnyerjék a jogi rehabilitációt, és méltányos kárpótlást kapjanak. Ezt a kérdést - mint mondta - a Traian Basescu román államelnökkel folytatandó hétfői tárgyalásán is fel fogja vetni.