Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Budapest, a biciklisek városa

A budapestiek több mint fele azt állítja magáról, hogy rendszeresen sportol. Egy nemrég készült felmérés szerint bicikliútból sokkal többet szeretnének a fővárosiak, az uszodák számát azonban csak a megkérdezettek 20 százaléka kevesellte.

A legtöbben a kerékpározást választják Budapesten, valamint a fitnesz-aerobikot. Mindkettőt a megkérdezettek 25 százaléka jelölte meg. A válaszadók 18 százaléka rendszeresen úszik, 10-11 százaléka fut, 7 százaléka pedig focizik - derül ki a Studio Metropolitana Kht. felméréséből.

A kerékpározók negyede hetente legalább egyszer nyeregbe ül, de ugyancsak 25 százaléka azt válaszoltak, hogy egy hónapnál is ritkábbnak biciklizik. Az adatokból egyébkén arra lehet következtetni, hogy a fővárosiak 87 százaléka tud kerékpározni, sőt, 40 százalékuk igen jól biciklizik - közölte Ongjert Richárd, a kht. vezetője.

Azoknak, akik egyáltalán nem sportolnak, negyedüknek az egészségi állapota nem teszi ezt lehetővé. Ezt jellemzően az idősek válaszolták. A fiatalok tipikus válasza pedig az volt, hogy nincs elég idejük rá. 9 százalék mondta azt, hogy nem szeret sportolni, és mindössze 4 százaléknyian azért nem mozognak, mert nem látnak sportolásra alkalmas létesítményt a lakóhelyük környékén.

A legtöbben a szabadtéri sportlétesítményeket hiányolják, a kifogással élők 20 százaléka viszont uszodából szeretne többet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×