Három héttel a miniszterelnök balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után megállapítható, hogy az azóta zajló politika szinte egyáltalán nem gyakorolt mozgósító hatást a választópolgárokra - olvasható a HVG-ben.

A kutatásból kiderül: a teljes szavazókorú népességben tartósan 60 százalék alatt maradt azok aránya, akik állításuk szerint egy most vasárnapi parlamenti választáson biztosan az urnák elé járulnának.

Kivételt jelentenek a két nagy párt szimpatizánsai. A Fidesz-hívek körében júliushoz képest az 5 százalékos emelkedés után 75 százalékra, az MSZP-sek körében a 3 százalékos növekedés után 67 százalékra nőtt a biztos szavazók aránya.

A Fidesz-tábor nagyobb aktivitásának okát a kutatók abban látják, hogy míg a teljes népességben csak 13 százalék, addig a választani tudó biztos szavazók körében 22 százalékos a nagyobbik ellenzéki párt előnye.

Mindez azonban nem a szeptemberi, októberi fejlemények következménye.

A szocialisták számára a rendkívül kedvezőtlen szavazatarányok augusztus eleje óta lényegében változatlanok. Sőt, a krízis előtti utolsó Medián-felmérés szerint a szocialisták támogatottsága valójában szeptember elején jutott mélypontra - ekkor a teljes népesség 23 százaléka szavazott volna rájuk - azóta viszont ez az arány 4 százalékkal növekedett.

A kiélezett helyzetben vélhetően a korábbi támogatók közül szereztek vissza valamennyit, legalábbis erre utal, hogy a bizonytalanok április óta növekvő arányában is a korábbi tendenciával ellentétes változás következett be, és szeptemberről októberre éppen annyival csökkent a bizonytalanok száma, mint amennyivel az MSZP-szavazóké nőtt.

A politikai válság tehát megerősítette néhány MSZP-szimpatizáns elkötelezettségét, ám közben legalább ennyire növelte a pár iránti ellenérzéseket.