Infostart.hu
eur:
360.11
usd:
316.81
bux:
144473.37
2026. július 28. kedd Szabolcs

Előbb tájékozódjon, és csak azt követően szavazzon!

A XV. kerület két polgármesterjelöltjének - Hajdú László (MSZP) és László Tamás (Fidesz) - mai polémiájával megkezdődik az InfoRádió új, az önkormányzati választásokkal foglalkozó rendkívüli vitasorozata. A kerületek legégetőbb problémáiról, az elmúlt évek eredményeiről és a jelöltek terveiről szóló műsor mától hétköznaponként 21 órakor jelentkezik. Olvassa el a XV. kerületet bemutató összefoglalónkat!

A Nyír, később Palota nevű falu első ismert birtokosa Lóránd ispán, az 1347-ben választott budai bíró volt. A XIX. század elejétől már Rákos-Palotának nevezett községnek az 1846-ban átadott Pest-Vác vasútvonal, majd az 1872-től működő lóvasút hozott fellendülést.

Rákospalota várossá alakulását 1923-ban engedélyezte a Belügyminisztérium. Rákospalotát és Pestújhelyet 1950. január 1-jén csatolták a kialakuló Nagy-Budapesthez, létrehozva belőlük a főváros XV. kerületét. A kerületben 1968-ban kezdett épülni egy óriás lakótelep, amely az Újpalota nevet kapta. A XV. kerületben a KSH legutóbbi, 2003-as adatai szerint 83 ezren laknak.

A városrészt az elmúlt négy évben Hajdú László, szocialista polgármester vezette. Hajdú László 1996-ban, a korábbi SZDSZ-es polgármester lemondását követően, rendkívüli választáson nyerte el a tisztséget, azóta kétszer választották meg.

Az elmúlt ciklusban az egykori szovjet kórház, majd Észak-Pesti Kórház hasznosítása körül zajlottak hevesebb viták. Civil szervezetek és az ellenzék attól tartott, hogy az ingatlant elkótyavetyélik, vagy lakóparkot építenek a helyén. A konkrét beruházásról még nincs döntés.

Rákospalotán jó a csatornázottság, jól halad a földutak aszfaltozása, másrészről viszont a nagy infrastrukturális beruházások elhúzódnak. A kerület külső határán csak félig, az M3-as autópályáig épült meg az M0-ás, a 30-as útig tartó szakasz elkészítését pedig hátráltathatja, hogy zöld és civil szervezetek tiltakoznak ellene.

A belső határon halad majd egyszer a Körvasútsori körút, amelynek egyelőre még a pontos nyomvonala sincs kijelölve. A 4-es metrót építő társaságnak ugyan benne van a nevében, hogy DBR, azaz Dél-Buda-Rákospalota Metró projektigazgatóság, a metró azonban még évtizedekig nem jut el a kerületig. Befejeződött viszont a rákospalotai szemétégetőmű felújítása.

A fejlesztéseket a kerület gyakran szerette volna a kezébe venni, de az ehhez szükséges övezeti átsorolásokat a fővárosi önkormányzat - Schneller István fővárosi főépítész javaslatára - nem támogatta. Ezért a kerület vezetése is abba a csoportba tartozott, amely az év elején a főépítész leváltását követelte.

A XV. kerületben számos ázsiai származású lakos él, mivel itt működik a főváros egyik legnagyobb bevásárlóközpontja, az Ázsia Center. Itt található Budapest első, és máig egyetlen kínai általános iskolája, ahol kínai, magyar és angol nyelven tanulhatnak a diákok.

A kerületi városháza előtt áll a főváros három turulszobrának egyike, ám ennek felállítása - a XII. kerülettel ellentétben - nem szült ideológiai vagy politikai vitát.

Szintén kuriózumnak számít, hogy Rákospalotán, a Mélyfúró utcában található a fővárosban az egyetlen lehetséges türelmi zóna, ám a prostitúció a terület higiéniai hiányosságai miatt mégsem legális.

A városrész sportélete az elmúlt években fellendült: férfi focicsapata, a REAC, és női focicsapata, a Femina is az élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban szerepel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Immár 9 éve van zárva a népligeti Planetárium, amely korábban évente akár 150 ezer látogatót is fogadott. Most a főváros és a kormány is azt vizsgálja, hogy miként lehetne megújítani az épületet és környékét. Kiss László csillagász egy tudományos élményparkot hozna itt létre.

Önállósodik az Alkotmánybíróság, maga választ elnököt mostantól, de csak három évre

Társadalmi egyeztetésre bocsátották: az uniós előírásoknak megfelelően bárki hozzászólhat a törvényjavaslathoz, amelynek a lényege, hogy az alkotmánybírók választanak maguknak vezetőt mostantól, de csak 3 évre. A költségvetési önállóság is visszaáll. A működés is sokkal átláthatóbb lesz, és munkájának tartalma ugyanott jelenik majd meg, ahol az összes magyar jogszabály.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×