Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Ungár Péter LMP-s képviselő az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 24-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ungár Péter: nevetséges a parlament alakuló ülésének bojkottálása

Az ellenzék korlátozott lehetőségeinek a megoldását nem a további önkorlátozásban látják – olvasható az LMP elnökségi tagjának Facebook-bejegyzésében. A Momentum a bojkott mellett döntött.

Fekete-Győr András, a Momentum alapítója és Hadházy Ákos parlamenti képviselő szombati sajtótájékoztatóján ismertette, hogyan fogja a párt folytatni az ellenzéki politizálást. Fekete-Győr András úgy fogalmazott, „a Fidesz mindent leuraló hazug és korrupt rendszere ellen nem lehet hagyományosan képviselői szerepben felvenni a kesztyűt, pártja pedig nem akar a Fidesz díszellenzéke lenni”. A két politikus bejelentette, hogy a Momentum frakciója bojkottálni fogja az országgyűlés alakuló ülését, amennyiben nem teljesülnek a párt demokratikus garanciát biztosító követelései.

Az LMP – Ungár Péter posztja alapján – viszont részt kíván venni a parlamenti munkában, és az alakuló ülést sem fogják bojkottálni. A párt elnökségi tagja úgy fogalmaz: „Legyünk egyértelműek: tudtuk milyen feltételekkel lehet politizálni ellenzékből Magyarországon, de elindultunk ezen a választáson.

Súlyos vereséget szenvedtünk, de ezt csak súlyosbítja, ha utólag a körülményekre próbáljuk fogni. Nagyobb vereség volt ez annál, mint amit a Fidesz túlhatalma magyarázhatna,

ezért érdemes először magunkba keresni a hibát” – húzta alá. „Mi nem fogjuk bojkottálni az alakuló ülést, mert a jelenlegi helyzetben nevetségesnek éreznénk” – olvasható Ungár Péter közösségi oldalán.

„Nem fogunk bojkottálni semmit, mert az ellenzék korlátozott lehetőségeinek a megoldását nem a további önkorlátozásban látjuk. És nem fogunk bojkottálni semmit, mert megértettük, hogy a legelkötelezettebb ellenzéki szavazókon kívül senkit nem érdekel a siránkozásunk. Ott leszünk és el fogjuk mondani, hogy a kormány cserben hagyta a szociális dolgozókat, hogy a klímaváltozás tragédia lesz hazánk számára, és hogy megfizethetetlen hazánkban a lakhatás. Ennek látjuk értelmét” – sorolta hozzátéve, hogy lesznek az ellenzéken belül is, akik bojkottálni fognak, akik éppen emiatt bírálják majd őket.

De ők azt a következtetést vonták le a vasárnapi eredményekből, hogy „ez a verseny egyre távolabb visz a kormányváltástól, ezért a bírálatokkal együtt tudunk élni, annyit kérünk, hogy ha egy mód van rá, akkor zavarjuk le gyorsan, hogy több időnk maradjon ápolási díjról, pedagógusok fizetéséről és klímaváltozásról beszélni”.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×