Áder János köztársasági elnök várhatóan május 2-ára, hétfőre hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését. Ez az utolsó előtti lehetséges időpont, az Alaptörvény szerint ugyanis a parlamentnek a választást követő 30 napon belül össze kell ülnie, a voksolás pedig április 3-án volt. A határidő tehát május 3-án jár le.

Az alakuló üléseknek kötött rendjük van: a tanácskozást a köztársasági elnök nyitja meg, aki bejelenti, hogy a képviselők átvették a megbízólevelüket, majd felkéri a törvényhozás legidősebb tagját, hogy korelnökként vegye át az ülés vezetését. A korelnök – várhatóan a 86 éves Turi-Kovács Béla – is beszédet mond, majd fölkéri a korjegyzőket, akik a legfiatalabb képviselők közül kerülnek ki. A napirend elfogadása után az Országgyűlés meghallgatja a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját, illetve határoz a mandátum vizsgálatok eredményéről.

A képviselők csak ezt, és a történelmi zászlók fanfárszavas bevonulását követően teszik le az esküt, vagyis az új Országgyűlés formálisan ebben a pillanatban alakul meg. Utána ismét Áder János következik, aki javaslatot tesz a miniszterelnök, ebben az esetben Orbán Viktor személyére.

A nap további részében a parlament megszavazza a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját. A korelnök tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról, majd megválasztják a törvényhozás elnökét, alelnökeit és jegyzőit. A parlament új elnöke beszédet mond, majd javaslatot tesz a háznagy személyére. és összehívja a házbizottságot. Amikor ezzel is megvannak, már csak a háznagy megválasztása és a bizottságok létrehozása van hátra. A Himnusszal kezdődő ülés a Szózattal zárul.

A Momentum megválasztott képviselői azonban mindebből kimaradnak, ők ugyanis bojkottálják az alakuló ülést. Ezt Fekete-Győr András, az ellenzéki párt volt elnöke és leendő frakcióvezetője jelentette be, és képviselőtársa, Hadházy Ákos indokolta meg: „hogy a látszata se maradjon meg annak, hogy esetleg egy díszellenzéki szerepet vállalnak el a képviselők”.

Az új kormány csak május végén alakul meg

– ezt Orbán Viktor miniszterelnök már a választást követő nemzetközi sajtótájékoztatón egyértelművé tette. A kormánynak célja és értelme van a feladatból következik, hogy hol, milyen szereplőkre van szükség, nem lesz gyors a kormányalakítás. Május végénél hamarabb nem lesz kormány – közölte akkor a kormányfő.

Az új Országgyűlésben a Fidesz–KDNP-nek 135 képviselője lesz, ami kétharmados alkotmányozó szavazattöbbséget jelent, ráadásul számíthatnak Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatására is. Azt most még nem lehet tudni, hogy a Fidesz és a KDNP frakciói külön-külön hány fősek lesznek, mert például Rétvári Bence az előző ciklusban KDNP-s képviselő volt, Barcza Attila pedig fideszes, most viszont Rétvárit a Fidesz, Barczát pedig a KDNP jelölte.

A választáson közösen induló 6 ellenzéki párt, a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd összesen 57 képviselőt tudott bejuttatni a parlamentbe. Mindegyik pártnak külön frakciója lesz, még az LMP-nek, amelyet a DK kisegít egy képviselővel, hogy meglegyen a szükséges 5 ember. Az ellenzéki frakciók pontos létszáma és személyi összetétele később derül ki, mert néhány listás jelölt másnak adja át a mandátumát.

A Mi Hazánk Mozgalomnak 6 fős frakciója lesz az új Országgyűlésben, amelybe független jelöltek ezúttal nem jutottak be.