eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Budapest Parliament, Hungary
Nyitókép: Zsolt Hlinka/Getty Images

Íme az új Országgyűlés alakuló ülésének menetrendje

Május 2-án alakulhat meg az új Országgyűlés. Az első ülésen beszédet mond a köztársasági elnök, a korelnök, valamint a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság elnöke. A képviselők esküt tesznek, az államfő pedig javaslatot terjeszt be a miniszterelnök személyére. Megválasztják a parlament elnökét is, aki szintén felszólalhat. A Momentum bojkottálja az alakulóülést. Az új kormány május végén állhat össze.

Áder János köztársasági elnök várhatóan május 2-ára, hétfőre hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését. Ez az utolsó előtti lehetséges időpont, az Alaptörvény szerint ugyanis a parlamentnek a választást követő 30 napon belül össze kell ülnie, a voksolás pedig április 3-án volt. A határidő tehát május 3-án jár le.

Az alakuló üléseknek kötött rendjük van: a tanácskozást a köztársasági elnök nyitja meg, aki bejelenti, hogy a képviselők átvették a megbízólevelüket, majd felkéri a törvényhozás legidősebb tagját, hogy korelnökként vegye át az ülés vezetését. A korelnök – várhatóan a 86 éves Turi-Kovács Béla – is beszédet mond, majd fölkéri a korjegyzőket, akik a legfiatalabb képviselők közül kerülnek ki. A napirend elfogadása után az Országgyűlés meghallgatja a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját, illetve határoz a mandátum vizsgálatok eredményéről.

A képviselők csak ezt, és a történelmi zászlók fanfárszavas bevonulását követően teszik le az esküt, vagyis az új Országgyűlés formálisan ebben a pillanatban alakul meg. Utána ismét Áder János következik, aki javaslatot tesz a miniszterelnök, ebben az esetben Orbán Viktor személyére.

A nap további részében a parlament megszavazza a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját. A korelnök tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról, majd megválasztják a törvényhozás elnökét, alelnökeit és jegyzőit. A parlament új elnöke beszédet mond, majd javaslatot tesz a háznagy személyére. és összehívja a házbizottságot. Amikor ezzel is megvannak, már csak a háznagy megválasztása és a bizottságok létrehozása van hátra. A Himnusszal kezdődő ülés a Szózattal zárul.

A Momentum megválasztott képviselői azonban mindebből kimaradnak, ők ugyanis bojkottálják az alakuló ülést. Ezt Fekete-Győr András, az ellenzéki párt volt elnöke és leendő frakcióvezetője jelentette be, és képviselőtársa, Hadházy Ákos indokolta meg: „hogy a látszata se maradjon meg annak, hogy esetleg egy díszellenzéki szerepet vállalnak el a képviselők”.

Az új kormány csak május végén alakul meg

– ezt Orbán Viktor miniszterelnök már a választást követő nemzetközi sajtótájékoztatón egyértelművé tette. A kormánynak célja és értelme van a feladatból következik, hogy hol, milyen szereplőkre van szükség, nem lesz gyors a kormányalakítás. Május végénél hamarabb nem lesz kormány – közölte akkor a kormányfő.

Az új Országgyűlésben a Fidesz–KDNP-nek 135 képviselője lesz, ami kétharmados alkotmányozó szavazattöbbséget jelent, ráadásul számíthatnak Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatására is. Azt most még nem lehet tudni, hogy a Fidesz és a KDNP frakciói külön-külön hány fősek lesznek, mert például Rétvári Bence az előző ciklusban KDNP-s képviselő volt, Barcza Attila pedig fideszes, most viszont Rétvárit a Fidesz, Barczát pedig a KDNP jelölte.

A választáson közösen induló 6 ellenzéki párt, a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd összesen 57 képviselőt tudott bejuttatni a parlamentbe. Mindegyik pártnak külön frakciója lesz, még az LMP-nek, amelyet a DK kisegít egy képviselővel, hogy meglegyen a szükséges 5 ember. Az ellenzéki frakciók pontos létszáma és személyi összetétele később derül ki, mert néhány listás jelölt másnak adja át a mandátumát.

A Mi Hazánk Mozgalomnak 6 fős frakciója lesz az új Országgyűlésben, amelybe független jelöltek ezúttal nem jutottak be.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×