Ukrajnában folyamatosan áramszünet van egy sor megyében és még a fővárosban, Kijevben is, miután az oroszok tudatosan bombázzák az ukrán energetikai rendszer infrastruktúráját. Ez most, a kőkemény januári télben még nagyobb gondot okoz Ukrajnának – írja a Telex összefoglalója. A legnehezebb helyzet a fővárosban, vagyis Kijevben, valamint Dnyipropetrovszk, Harkiv és Odessza megyékben van. Rosemary DiCarlo, az ENSZ politikai és béketeremtési ügyekért felelős főtitkárhelyettese szerint „az oroszok hosszú időre ukránok millióit fosztották meg az áramtól, a fűtéstől és a víztől. Ezeknek a támadásoknak a negatív hatásait a legkiszolgáltatottabbak érzik a leginkább: az idősek, a gyerekek és a mozgásukban korlátozottak.” Nem véletlen, hogy Volodimir Zelenszkij elnök amolyan árampiaci szükséghelyzetet is hirdetett. A nemrégiben kinevezett új energiaügyi miniszter, a korábbi miniszterelnök, Denisz Szmihal, az ukrán parlamentben úgy fogalmazott, hogy „Nincs egyetlen erőmű sem Ukrajnában, amelyet az ellenség ne támadott volna meg”.

A cikk szerint Magyarország sok áramot importál. Ez általában is igaz, de 2026 eddig eltelt részében még kiugróbb a helyzet, nagyjából a fogyasztás harmada volt az import.

Ehhez képest mégis, Ukrajna a súlyos árampiaci gondjait mégis elsősorban a Magyarország felől érkező export segítette. Magyarország nemcsak Ukrajnába, de Horvátországba, illetve Romániába is érdemi mennyiséget exportált.

Január első 13 kereskedési napján Ukrajna 4 uniós országra számíthatott. Közülük Magyarországról érkezett az ukrán import 44 százaléka,

vagyis a magyar–ukrán határmetszéken folyt a legnagyobb kereslet. Románia 21, Lengyelország 18, míg Szlovákia 17 százalékkal vette ki a részét az ukrán piac uniós ellátásából – írja a Telex cikke.

Magyarország tranzitország, vagyis az Ukrajnának tőlünk eladott áram lehetett hazai termelésű, de akár import is.