Infostart.hu
eur:
387.06
usd:
332.88
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Grönland térképe fából kivágva.
Nyitókép: Pexels

Katonai támadásra készítik fel Grönland lakosságát

Grönland miniszterelnöke szerint a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy katonai jellegű válsághelyzetre is, miután Donald Trump területszerzési fenyegetései miatt az invázió kockázata megnőtt. Dánia és NATO lépései, valamint az amerikai vámfenyegetések tovább élezik a geopolitikai feszültséget az egyre nagyobb stratégiai jelentőségű sarkvidéki térségben.

Grönland miniszterelnöke, Jens-Frederik Nielsen kedden sajtótájékoztatón közölte: a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy esetleges katonai invázióra.

Bár fegyveres konfliktusra kicsi az esély, Donald Trump amerikai elnök területszerzési fenyegetései miatt a kockázat nem zárható ki teljesen – írja a Bloomberg alapján a Portfolio.

A grönlandi kormány munkacsoportot hoz létre a helyi hatóságok bevonásával, hogy segítse a lakosság felkészülését az esetleges rendkívüli helyzetekre és zavarokra. Az új iránymutatások között szerepel az a javaslat is, hogy minden háztartás tartson otthon legalább öt napra elegendő élelmiszert és alapvető készleteket.

Trump korábban biztonsági megfontolásokra hivatkozva jelentette ki, hogy szüksége van Grönlandra. Kedden egy mesterséges intelligenciával készített képet posztolt, amelyen amerikai zászlót tűz a sziget földjébe, tovább erősítve a területszerzési szándékával kapcsolatos aggodalmakat.

Az 57 ezer lakosú Grönland a Dán Királyság része, saját kormánnyal rendelkezik, ugyanakkor a védelmi és külpolitikai ügyek Koppenhága hatáskörébe tartoznak. A sziget stratégiai jelentőségét a sarkvidéki térség felértékelődése is növeli.

Dánia az elmúlt napokban megerősítette katonai jelenlétét Grönlandon. A múlt héten nyolc NATO-tagállam – köztük Dánia – az Arctic Endurance hadművelet keretében katonai személyzetet vezényelt a térségbe, és a dán Közös Sarkvidéki Parancsnokság jelezte: a hadgyakorlatokat a jövőben akár egész évben folytathatják.

Trump szombaton azzal fenyegette meg február 1-jétől azt a nyolc NATO-szövetségest, amely katonákat küld Grönlandra, hogy vámokat vet ki rájuk.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök kedden a parlamentben figyelmeztetett: egy esetleges kereskedelmi háborúra Európának válaszlépésekkel kell reagálnia, ami mindkét fél számára súlyos gazdasági következményekkel járhat. Hozzátette, bízik benne, hogy sikerül meggyőzni az amerikai felet arról, hogy ez nem a megfelelő út.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×