A motorolaj, a fékfolyadék, a szervóolaj és a hűtőközeg szintjének, illetve állagának ellenőrzése kulcsfontosságú – ezek árulkodnak legelőször a kezdődő hibákról az autó működése kapcsán, melyek közül a hűtőfolyadék elhanyagolása most a legaktuálisabb – írja a Vezess.

A hűtőfolyadékról az elmúlt évek enyhe telei során szinte el lehetett feledkezni. Aki esetleg az elmúlt 4-5 évben vett használt autót, és nem nézette át a folyadékokat, az találkozhat túlnyomórészt vízzel feltöltött hűtőrendszerrel.

Ez azonban egy „ketyegő bomba”, és nem csak az olykor -10 Celsius-foknál is hidegebb hőmérséklet miatt.

Sokan tudják, hogy a hűtőfolyadék fagyálló tulajdonsága biztosítja, hogy a motor ne repedjen szét a farkasordító hidegben. Emellett viszont az összetett modern motorokban egyéb szerepe is van: kenést biztosít a szivattyúnak, gátolja a korróziót.

Ha sima csapvízzel van feltöltve a hűtőrendszer, az több ponton is gondot okozhat:

• A benne lévő ásványi anyagok vízkövet képeznek.
• Korróziót indít el, ami miatt a rozsda eltömíti a járatokat és a hűtőt.
• Tönkreteszi a vízpumpát, gátolva a folyadék keringését.

A leggyorsabban természetesen a fagyás miatt bekövetkező gond ütheti fel a fejét. Ha a folyadék „bekásásodik” vagy jéggé dermed, az katasztrofális láncreakciót indít el. A jégdugó miatt leáll a keringés, így a motor – paradox módon még a legnagyobb hidegben is – pillanatok alatt túlmelegedhet.

Ennek az egyik első jele az utastér fűtésének megszűnése jelentheti, ugyanis a fűtőrendszer a motor hulladékhőjét hasznosítja.

Bár a motorblokk oldalán található fagydugók elvileg megvédik az öntvényt a szétrepedéstől, jobb nem kísérteni a sorsot egy motorcserével.

Ellenőrizni kell tehát, hogy van-e a rendszerben elég hűtőközeg. „Sapka leteker, kiegyenlítőtartály oldalán megnézni a minimum- és maximumjelzéseket vagy ellenőrizni az úszót, ha a kettő közötti a szint, akkor jók vagyunk, ha nem, akkor rá kell tölteni” – írja a szaklap. Ha sűrűn fordul elő, hogy csökken a szint, akkor hiba van a rendszerben, a motorban, érdemes szerelőhöz fordulni, még akkor is, ha egyszerűbbnek tűnik mindig rátöltögetni.

Vannak előre kevert kiszerelések, ezeknél a hígítással sem kell bajlódni, ez a biztos választás, csak betöltjük a kiegyenlítőtartályba és kész. Ha koncentrátumot vásárolunk, akkor viszont keverni kell, méghozzá pont a megfelelő fagyáspont miatt.

A szaknyelvben etilén-glikolként ismert fagyálló koncentrátum önmagában trükkös anyag: tisztán már -12 Celsius-fokon megfagyhat, ám a „varázslat” a hígításkor történik: desztillált vízzel keverve drasztikusan javul a fagytűrése.

Az így létrehozott keverék kristályosodása nehezebb.A hazai telekre az 50-50 százalékos keverési arány az ideális, ami biztos védelmet nyújt egészen -37 Celsius-fokig.

Ha nem tudjuk, mikor volt utoljára cserélve a hűtőfolyadék, vagy mennyire fagyálló a mostani keverék, a benzinkúton is meg lehet kérni egy ott dolgozót, hogy mérje meg az autódban lévő hűtőfolyadék fagyállóságát. Erre minden benzinkúton tartanak egy refraktométer nevű egyszerű szerkezetet, amivel pár perc alatt kideríthető a folyadék fagyállósága, és ha minden rendben, akkor jó ideig csak a szintet kell ellenőrizni.