Immár az iráni rezsim is elismeri, hogy ezrekben lehet mérni az óév utolsó napjaiban fellángolt tömegtüntetések halottainak a számát. Erről maga az ország legfőbb vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah beszélt – bár ő a köztévében megszólalva a tüntetőket hibáztatta, akik szerinte „Amerika gyalogsága” és akik „külföldről becsempészett fegyvereket használtak”.

Az áldozatok barátai és hozzátartozói azonban teljesen másként írják le a történteket, és példátlanul brutális leszámolásokról mesélnek. Ilyen szemtanúkkal beszélt a Sunday Times című brit lap is, amely egy lelőtt lány családjának történetével illusztrálta az eseményeket.

It's deeply disappointing that European countries still haven't shut down the embassies of the Islamic regime. What more has to happen before they act? Don't repeat the inaction against the Hitler of our time. Now or never!#JavidShah#IranMassacre pic.twitter.com/yVNRioj9rZ

— Action For Iran (@Action4IR) January 18, 2026

„Tíz percük van sírni” – mondta egy rendőr a házaspárnak, amikor megmutatta nekik a húszas éveiben járó lányuk holttestét Iszfahánban. A lányt lelőtték, a szülők pedig napokig keresték a kórházakban és a hullaházakban, addig, amíg a karhatalmi erők elő nem álltak egy groteszk ajánlattal: fizessenek 700 millió tomant – mintegy 4300 euró „tölténydíjat” –, és akkor láthatják a gyereküket. A szülők fizettek, a biztonságiak ezután öt órán át furikáztak velük egy másik városba, ahol a lány testét egy régi sírba dobták.

A jogvédők szerint ők még a „szerencsések közé tartoznak”, mert az iráni digitális zárlat miatt tízezrek nem tudnak semmit eltűnt hozzátartozóikról. A lap egyik forrása, egy orvos egyenesen azt mondta, hogy „népirtás történt a digitális sötétség leple alatt”. A Sunday Times a birtokába jutott orvosi jelentések alapján azt állítja,

a halottak száma legkevesebb 16 500, a sebesülteké pedig meghaladja a 330 000 főt.

Az áldozatok nagy része harminc év alatti fiatal. Más források ennél jelentősen kevesebb, de még így is nagyon sok, több ezer halottat említettek. Amir Parasta professzor, iráni–német szemsebész szerint szintet léptek a brutalitásban. Arról beszélt, hogy míg a 2022-es tüntetéseknél gumilövedékeket használtak, most éles tölténnyel lőttek fejre, nyakra és mellkasra. A beszámolók szerint terepjárókra szerelt gépfegyverekkel is tüzeltek a tömegekre, a tetőkről pedig mesterlövészek lőtték le a tüntetőket.

Az orvosok kizárólag titokban becsempészett Starlink műholdas eszközökön keresztül tudtak kapcsolatba lépni a külvilággal, mert az internetet január 8-án lekapcsolták. A Sunday Times szerint aktivisták 50-60 ezer ilyen, tiltott eszközt juttathattak be az országba. A sebesültek közül sokan nem mernek kórházba menni, attól félve, hogy a biztonsági erők az ágyukról hurcolják el őket. Olyan hírek is vannak, hogy az iszlamista milícia, a Baszidzs sorra járja a kórházakat, és ott helyben kivégzik a sérült tüntetőket. Többen azért haltak meg, mert nem engedték meg számukra a vérátömlesztést.

Bár az utcák most többnyire üresek, sokan úgy vélik, valami alapvetően megváltozott. Egy Londonban élő iráni jogvédő szerint „eltűnt a félelem”. Egy másik aktivista így fogalmazott: „Vagy kimész és meghalsz gyorsan, vagy otthon maradsz és lassan halsz meg.”

Hogy ez a felkelés elvezet-e valódi változáshoz, nem tudni. Annyi biztos: sok ezer fiatal számára már késő. Köztük volt a 28 éves Jászin Mirzaei is, aki egy bristoli doktori képzésre készült, de első tüntetésén, január 8-án agyonlőtték.