19 °C
Az utóbbi időben többen hagyták ott Dubajt, attól tartva, hogy feljelentik őket az iráni rakéta- és dróntámadásokról készült felvételeikért.
Áprilisig 3 ember halt meg a városállamban és közel 60 volt a sebesültek száma, de a külföldi lakosoknak nem csak az iráni csapások miatt kellett félniük:
a helyi törvények vasszigorral csapnak el azokra, akik saját felvételeket osztanak meg a közösségi médiában a támadásokról.
Az indok a „köznyugalom és közbiztonság fenntartása”. Erre hivatkozva a hatóságok esetenként ellenőrzik még a támadások közelében tartózkodók telefonjait is és még azért is akár 200 ezer dollárt meghaladó büntetés jár, ha valaki ilyen tartalmú üzenetet kap.
??? WATCH: The moment an Iranian Shahed drone strikes a building in Palm Jumeirah, Dubai
— Politics Global (@PolitlcsGlobal) February 28, 2026
Four people have been injured and taken to hospital pic.twitter.com/9b7hyArQBC
A Mail on Sunday című brit lap szerint 70 brit állampolgár vár Dubajban ilyen vád miatt bírósági eljárásra.
Turistákat, légitársaságok személyzetét, expat-eket vettek már őrizetbe. Közben vannak, akik besúgó módjára feljelentik azokat, akik egy közös Whatsapp-csoportban képeket vagy videókat posztolnak...
Megindult az exodus, hol lesz az újabb „luxus-játszótér”?
A Dubajban korábban élt 240 ezer brit körülbelül fele már hazatért, és egyre inkább az a kérdés: hol lesz a következő Dubaj az Emírségek „luxus-játszótere” után?
Az hogy a propaganda és ellenpropaganda köde által elfedett város valóban veszített-e vonzerejéből, a háború után tudjuk meg.
Dubai's influencer exodus: Stars who have fled the UAE and the ones who are staying put (for now) after being forced to deny Iran drone attacks amid ongoing chaos https://t.co/RxvYVjbSOf
— Daily Mail (@DailyMail) March 22, 2026
A helyzetet kihasználva kezdenek megjelenni a „trónkövetelők”, de nem lesz könnyű dolguk: az Európa és Ázsia között félúton fekvő városállam a maga évi 429 milliárd dolláros GDP-jével a globalizált gazdaság egyik sikersztorija volt.
Dubaj földrajzi elhelyezkedése, adókedvezményei és pénzügyi szolgáltatásai miatt vonzotta a kalandvágyókat és így sok kreatív ötlet bölcsőjévé vált.
A kérdés most az, hová indulnak meg a „nomádok”?
Vonzók lehetnek a Karib-szigetek adóparadicsomai, így a Kajmán-szigetek, a brit Virgin- vagy Bahama-szigetek is – írja a lehetőségről a Telegraph című lap.
Felhőkarcolók nem, de karibi paradicsom várhatja a nomádokat
A mindössze 10 km széles karibi, volt brit gyarmat Nevis szigetén egy „libertáriánus kriptovaluta miniállamot” terveznek, és a „Bitcoin-barát” közép-amerikai El Salvador is szóba jöhet. (Bár kérdés, lennének-e itt is olyan égig érő felhőkarcolók, mint a drága Öböl-államban?)
Felmerült még, hogy Donald Trump amerikai elnök „rendszerváltó projektjei” nyomán Venezuelában vagy akár Kubában jöhetne létre az Új-Dubaj...
He’s making a bold bet that Venezuela could become the next Dubai and decided to move there early. pic.twitter.com/KgvNc8Psez
— Financial Dystopia (@financedystop) March 27, 2026
Közben azonban Európa sem akar kimaradni
Az észak-olaszországi Milánó már most is vonzó, egykulcsos adóval csábítja az expat-tömeget és Giorgia Meloni miniszterlenök akár szabadkereskedelmi zónát hozhatna ott létre, ami nem lenne ismeretlen dolog Itáliában, ahol annak idején virágoztak a kereskedelemre alapított középkori városállamok – jegyzi meg a Telegraph.
És épp eme egykori városállamok volt befolyási övezetében, az Adriai-tenger túlpartján,
Horvátországban és Montenegróban is adókedvezményekkel próbálják bevonzani a külföldi dolgozókat.
Utóbbi esetében a festői szépségű és az Osztrák-Magyar Monarchia egykori hadikikötője, a Kotori avagy Boka-öböl a gyakran emlegetett helyszín.
6/ This is Montenegro:
— Alessandro Palombo (@thealepalombo) April 1, 2026
- Adriatic coastline, significantly cheaper than Croatia
- €1,200-1,500/month budget
- 2-year digital nomad visa (up to 4 years total)
- Corporate tax: 9% on profits up to €100K
- Personal income tax: 9% up to €12K, 15% above
Montenegro gets hyped… pic.twitter.com/2B8QpvbCa1
A Telegraph tekintetét közben elkerülte, pedig potenciális „következő Dubajként” emlegetik Bakut, Azerbajdzsán fővárosát (a régi építészet itt is ötvöződik modern, ikonikus épületekkel, a város közelében fekszik egy Kaszpi-tengeri luxusüdülő és saját Forma–1 futammal is büszkélkedhet – a következő szeptember végén lesz).
A háború előtt még az ingatlanbefektetési szabályait lazító Szaúd-Arábiát is emlegették, a sivatagi királyságot azonban elérik az iráni rakéták és drónok.
Ázsiában pedig a „farang”, azaz külföldi-barát Thaiföld, továbbá Malajzia és Indonézia rúghatna labdába.
A kérdés, hol lesz akkora politikai akarat, tőke és kockázatra való nyitottság, hogy megreszkírozzák a Dubaj koronáját elhódítani próbáló, hatalmas infrastruktúrális beruházásokat.
