A 2015-2020 között futó norvég tévésorozat, a Megszállva még csak a fikció szintjén vetette fel, hogy a nagy szomszéd, azaz Oroszország inváziót indít ellene. Az akkori forgatókönyv alapvetése ma viccesnek tűnhet: Moszkva az Európai Unió megbízásából, az új zöld kormányzat olajstopja miatt hatol be, hogy felújítsa az olajkitermelést.

A norvég védelmi erők főparancsnoka azonban már komolyan figyelmeztet: nem zárható ki egy jövőbeli orosz invázió lehetősége. Eirik Kristoffersen vezérezredes szerint Moszkva akár a szárazföldi területszerzést is megkísérelheti a távoli északi térségben – ahol határos Norvégiával –, elsősorban saját nukleáris kapacitásainak védelme érdekében.

A tábornok úgy fogalmazott:

Oroszország számára a Kola-félszigeten állomásozó atomfegyver-arzenál jelenti az egyetlen olyan erőt, amely továbbra is közvetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államokra.

Bár szerinte Moszkvának nincs klasszikus hódítási célja Norvégiában – ellentétben Ukrajnával vagy egykori szovjet területekkel –, a nukleáris eszközök biztonsága mégis indokot adhat egy beavatkozásra.

A növekvő aggodalmakra reagálva az Egyesült Királyság közölte: a következő három évben megduplázza a Norvégiában állomásozó brit csapatok létszámát. A jelenlegi ezer főről kétezerre emelik a kontingenst. A döntést John Healey brit védelmi miniszter erősítette meg, amikor a sarkkörön belül található Camp Viking támaszponton, a királyi tengerészgyalogos kommandósoknál tett látogatást.

A lépés egy tavaly decemberben aláírt történelmi védelmi megállapodást követ London és Oslo között. Ennek részeként a két ország közösen üzemeltet majd tengeralattjáró-elhárító hadihajókból álló flottát, bővíti a közös sarkköri kiképzést, valamint brit haditechnikai eszközöket telepítenek Norvégia területére, hogy egy esetleges válsághelyzetben gyorsabban reagálhassanak.

Mindeközben a brit vezetésű, többnemzeti Expedíciós Erő is fokozza katonai aktivitását az úgynevezett Magas-Északon. Az idei év egyik kulcseseménye a 2026 szeptemberére tervezett Lion Protector hadgyakorlat, amelyben légi, szárazföldi és haditengerészeti erők egyaránt részt vesznek majd. A művelet célja a kritikus nemzeti infrastruktúra védelmének gyakorlása, valamint a közös parancsnoki és irányítási képességek fejlesztése.

A hadgyakorlat során több száz katona települ Izlandra, a dán öblök térségébe és Norvégiába, miközben a szövetségesek az Északi-sarkvidék, az Atlanti-óceán és az északi tengeri útvonalak biztonságát igyekeznek erősíteni.

A brit fegyveres erők emellett részt vesznek a NATO Arctic Sentry nevű küldetésében is, amelynek részletes katonai tervezése már folyamatban van a brüsszeli NATO-központban.

Emellett ezerötszáz brit tengerészgyalogost márciusban Norvégiába küldenek a NATO nagyszabású Cold Response hadgyakorlatára. A magyarázat szerint a Norvégia, Finnország és Svédország területén zajló műveletek célja az lesz hogy a szövetséges erők felkészüljenek a stratégiai fontosságú fjordok és hegyvidéki térségek védelmére.