Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Eirik Kristoffersen, Norways chief of defense, during an interview in Oslo, Norway, on Monday, June 3, 2024. The NATO alliance has a window of two to three years to prepare before Russia has rebuilt the ability to carry out a conventional attack, Kristoffersen said. Photographer: Naina Helén Jåma/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Bloomberg via Getty Images

Norvégia orosz inváziótól tart

Norvégia attól tart, hogy „Oroszország következő célpontja lehet” – erről beszélt egy magas rangú katonai vezetője, miközben a brit haderő pedig növeli jelenlétét az országban és a sarkköri térségben, ahol a NATO márciusban nagyszabású hadgyakorlatra is készül.

A 2015-2020 között futó norvég tévésorozat, a Megszállva még csak a fikció szintjén vetette fel, hogy a nagy szomszéd, azaz Oroszország inváziót indít ellene. Az akkori forgatókönyv alapvetése ma viccesnek tűnhet: Moszkva az Európai Unió megbízásából, az új zöld kormányzat olajstopja miatt hatol be, hogy felújítsa az olajkitermelést.

A norvég védelmi erők főparancsnoka azonban már komolyan figyelmeztet: nem zárható ki egy jövőbeli orosz invázió lehetősége. Eirik Kristoffersen vezérezredes szerint Moszkva akár a szárazföldi területszerzést is megkísérelheti a távoli északi térségben – ahol határos Norvégiával –, elsősorban saját nukleáris kapacitásainak védelme érdekében.

A tábornok úgy fogalmazott:

Oroszország számára a Kola-félszigeten állomásozó atomfegyver-arzenál jelenti az egyetlen olyan erőt, amely továbbra is közvetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államokra.

Bár szerinte Moszkvának nincs klasszikus hódítási célja Norvégiában – ellentétben Ukrajnával vagy egykori szovjet területekkel –, a nukleáris eszközök biztonsága mégis indokot adhat egy beavatkozásra.

A növekvő aggodalmakra reagálva az Egyesült Királyság közölte: a következő három évben megduplázza a Norvégiában állomásozó brit csapatok létszámát. A jelenlegi ezer főről kétezerre emelik a kontingenst. A döntést John Healey brit védelmi miniszter erősítette meg, amikor a sarkkörön belül található Camp Viking támaszponton, a királyi tengerészgyalogos kommandósoknál tett látogatást.

A lépés egy tavaly decemberben aláírt történelmi védelmi megállapodást követ London és Oslo között. Ennek részeként a két ország közösen üzemeltet majd tengeralattjáró-elhárító hadihajókból álló flottát, bővíti a közös sarkköri kiképzést, valamint brit haditechnikai eszközöket telepítenek Norvégia területére, hogy egy esetleges válsághelyzetben gyorsabban reagálhassanak.

Mindeközben a brit vezetésű, többnemzeti Expedíciós Erő is fokozza katonai aktivitását az úgynevezett Magas-Északon. Az idei év egyik kulcseseménye a 2026 szeptemberére tervezett Lion Protector hadgyakorlat, amelyben légi, szárazföldi és haditengerészeti erők egyaránt részt vesznek majd. A művelet célja a kritikus nemzeti infrastruktúra védelmének gyakorlása, valamint a közös parancsnoki és irányítási képességek fejlesztése.

A hadgyakorlat során több száz katona települ Izlandra, a dán öblök térségébe és Norvégiába, miközben a szövetségesek az Északi-sarkvidék, az Atlanti-óceán és az északi tengeri útvonalak biztonságát igyekeznek erősíteni.

A brit fegyveres erők emellett részt vesznek a NATO Arctic Sentry nevű küldetésében is, amelynek részletes katonai tervezése már folyamatban van a brüsszeli NATO-központban.

Emellett ezerötszáz brit tengerészgyalogost márciusban Norvégiába küldenek a NATO nagyszabású Cold Response hadgyakorlatára. A magyarázat szerint a Norvégia, Finnország és Svédország területén zajló műveletek célja az lesz hogy a szövetséges erők felkészüljenek a stratégiai fontosságú fjordok és hegyvidéki térségek védelmére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×