Infostart.hu
eur:
378.98
usd:
322.07
bux:
124924.87
2026. február 24. kedd Mátyás
A helyszínen rendőrök 2025. október 2-án, miután egy merénylő embereket gázolt el és késelt meg egy manchesteri zsinagóga előtt. A zsidó vallás legfontosabb ünnepén, a jóm-kipúron, azaz az engesztelés napján elkövetett támadásban két ember életét vesztette, három megsebesült, a merénylőt lelőtték a rendőrök, de a halálát még nem erősítették meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Adam Vaughan

Egyre többet tudni a manchesteri horrorról – a rendőrök lőtték le az egyik áldozatot

A brit hatóságok megnevezték a csütörtöki zsinagógatámadás gyanúsítottját. A terrorcselekményt az egyik legfőbb zsidó ünnep idején követték el. Néhány óra múlva Gáza-párti tüntetők csaptak össze a rendőrökkel Londonban.

A helyszínen agyonlőtt, 35 éves Jihad Al-Shamie a manchesteri zsinagóga elleni, és a hatóságok által már terrortámadásnak nevezett akció gyanúsítottja. A szíriai származású, tinédzser kora óta brit földön élő és brit állampolgár férfi az eredeti gyanú szerint két embert megölt és három további súlyos sebesülését okozta. Pénteken azonban a rendőrség közölte:

ők lőttek meg három áldozatot és egyikük meghalt.

Szemtanúk szerint a támadó autója Jom Kippur, a szent zsidó böjtnap idején a zsinagóga előtt álló emberek közé hajtott, majd az elkövető kiugrott, és késsel rontott nekik. Rajtuk múlt, hogy nem jutott be. Időközben kiderült: a fehér öv, amit viselt, nem volt valódi öngyilkos mellény. A támadót a 6-7 percen belül kiérkező rendőrök több felszólítás után lelőtték.

A hatóságok elmondták, hogy Al-Shamie nem volt a radikalizáltak listáján, a szomszédok pedig azt, hogy ugyan hagyományos öltözetben szeretett járkálni, de nem hívta fel magára a figyelmet. Az egyik szomszéd szerint a kisportolt alkatú férfi nem is nagyon beszélt senkivel az utcában, míg további információk szerint a szüleivel és két testvérével lakott egy házban.

Pénteken elhangzott, hogy Al-Shamie családja is elítélte a támadást.

Sir Ephraim Mirvis brit főrabbi azzal reagált, hogy közölte „reméltük, hogy nem következik be, de a szívünk mélyén tudtuk, hogy eljön a nap”. A vallási vezető „a zsidógyűlölet tragikus eredményének” nevezte a támadást. Mint az X-en megjegyezte: túl régóta folyik a vég nélküli zsidógyűlölet az utcákon, az egyetemi campusokon és a közösségi médiában”.

A támadást elítélte Sir Kier Starmer kormányfő, aki dániai útját lerövidítve hazautazott és ellátogatott a helyszínre. Shabana Mahmood brit belügyminiszter megdöbbenését fejezte ki a feltételezett támadó neve miatt, ami úgy fordítható, hogy „a Szíriai harca”. „Muszlimként soha nem hallottam olyat, hogy valakit Dzsihádnak neveztek volna” – mondta egy interjúban. A miniszter ezek után „alapvetően nem britnek” azaz hazafiatlannak nevezte azt a Gáza-párti tüntetést, amelyet néhány órával a zsinagóga elleni támadás után tartottak Londonban. Felszólított, hogy ne tartsák meg a hétvégére tervezett demonstrációkat. Azt üzente a tüntetőknek, hogy „különbséget kell tenni a között, ami a Közel-Keleten és a között, ami otthon történik. Képzeljék el, milyen érzés lenne, ha az ő családtagjukat ölték volna meg vallása legszentebb napján”.

Csütörtök este palesztin zászlót lengető tömegek vonultak fel Londonban, a Downing Street előtt és összecsaptak a rendőrökkel. Az apropó egy korábbi esemény volt, az, hogy az izraeli erők leállították Greta Thunberg és más aktivisták segély-flotilláját és letartóztatták őket.

Az egyik tüntető, egy 42 éves angol nő káromkodva azt mondta a Telegraphnak: nem érdekli a zsidó közösség, sajnálja, ami történt, de nem ez a teljes történet. Társa, aki neve alapján nem arab vagy palesztin, a brit cégjegyzék szerint pedig svájci állampolgár azt mondta: „attól, hogy őket megtámadták, nem jelenti azt, minket ne támadnának. Mi nem a zsidók, hanem a cionizmus ellen vagyunk”.

A támadás után több kommentátor felvetette: jó lenne tudni, mit értenek a tüntetők cionizmus alatt, amelynek hivatalos meghatározása azt foglalja magában, hogy a zsidó népnek legyen saját országa.

A Gáza-pártiak az egyik londoni vasútállomáson is tüntettek, miközben néhány járókelő szidalmazta őket. Az egyik ilyen megszólalót a rendőrök elvezették.

A manchesteri Heaton Park zsinagóga közelében élő egyik helyi lakos közben arról beszélt, hogy sokan a közösségből 5-10 éven belül a Nagy-Britanniából való elvándorlást tervezik.

A támadás nyomán a gyanúsított mellett az 53 éves Adrian Daulby és a 66 éves Melvin Cravitz vesztette életét - közölték a hatóságok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.

Ezt a levelet küldte Orbán Viktor António Costának, az Európai Tanács elnökének

Orbán Viktor miniszterelnök levelet küldött António Costának, az Európai Tanács elnökének, 2026. február 23-án. A levelet a kormányfő 2026. február 24-én tette közzé közösségi oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyelnek ma a befektetők, a várakozások szerint ugyanis másfél év után újraindulhat a kamatcsökkentési ciklus Magyarországon. Bár a piaci árazások már tükrözik a kamatok esetleges csökkentését, Varga Mihály mai sajtótájékoztatója és a hazai monetáris politika jövőbeli iránya fontos üzeneteket közvetíthet a devizapiacok számára is. A kamatdöntés felé közeledve fokozatosan erősödik a hazai fizetőeszköz árfolyama: az euró jegyzése a reggeli 379,5 feletti szintről 379 alá, míg a dollár árfolyama a 322,3-as szintről 321,5 környékére mérséklődött. Délután meg is kapták a várt jelzést a piacok: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×