Mikor lehet Angliában szabadon lengetni a fehér-piros, Szent György keresztes zászlót? A női futballválogatott Eb-győzelmének ünnepén. A Lionesses, az „oroszlánlányok” diadala egyfajta burkolt progresszív üzenet: nemcsak a spanyolokat győzték le, hanem a „patriarchátust” is, amelyet egyes körökben úgy állítanak be, hogy távol tartotta a nőket a futballtól és az érvényesüléstől.
These women are absolute legends!!
— Angela Rayner (@AngelaRayner) July 28, 2025
There was a proper buzz in Downing Street tonight as we hosted the @Lionesses. So proud of what they've done for women's football and representing England with such brilliance.
Let the celebrations continue!! ⚽? pic.twitter.com/w3HV9Qp1k4
És mikor ellentmondásos az angol zászló lengetése és vádolhatják meg az embert szélsőjobbos nézetekkel? Ha a menedékkérőknek otthont adó szállodák elé vonul vele tüntetni. Vagy ha csak úgy kiakasztja valahol.
2025 nyarára az angol és a brit zászló már nemcsak a hazafiság, hanem az elégedetlenség jele lett.
The imaginative ways that the English/British patriots are using the St George flag to share their love & pride of England/Britian. ????????? pic.twitter.com/JVX03F3JRx
— EUROPE WILL RISE AGAIN ? (@longliveeurope_) August 24, 2025
A LMBT-kultúrájáról híres dél-angliai Brighton (ahol a szivárványos zászlót nem szankcionálják) elkezdte leszedni a kiaggatott angol lobogókat – az 1980-as, közutakról szóló törvényre hivatkozva. A műveletet azonban fel kellett függeszteni, mert a megbízott munkások rendőri védelmet kértek az őket érő inzultusok miatt.
A városban sokáig hatalmon lévő Zöld Párt egyik képviselője, Zoe Nicholson egyfajta posztmodern magyarázatot adott arra, mikor jó és mikor nem az angol zászló. „Sok pozitív képzet kapcsolódik hozzá, amit ünnepelni kell, de sajnos olyan személyek és csoportok sajátították ki, akik szélsőséges ideológiákat terjesztenek, épp azokat, amelyek ellen ez a nemzet harcolt a II. világháborúban” – azaz burkoltan a fasizmushoz kapcsolta az elégedetleneket.
Ki az angol?
A kérdésre a kommentátorok és történészek is nehezen találják a választ, mivel Angliában nem látható és nem propagált annyira a nemzeti identitást kifejező népművészet, mint más országokban.
„A tipikus angol törvénytisztelő, tiszteletre méltó, hazafias, szigorú, sznob, de szabad” – olvasható a Telegraph című konzervatív lapban. „A zászlólengetés sokáig a külföldiek dolga volt, a sikeres, többnemzetiségű brit birodalom idején erre nem volt szükség, sőt, provokatív volt” – írta az újságban közölt esszéjében Robert Tombs. „Volt annyi önbizalmunk abban, hogy kik és mik vagyunk, hogy nem kellett a zászlóba burkolóznunk.”
Az Angliához való tartozást és a hagyományt más dolgok jelenítik meg: az esküdtszéki szolgálat, a helyi hivatali feladatok, a tulajdonjog, a parlament, a közös egyház és az uralkodó – teszi hozzá, arra is kitérve, még a bőrszín és a származás sem zárja ki, hogy valaki angol legyen.
„Mostanra az angol és a brit zászló kihelyezése az országot irányító elit legitimációjának megkérdőjelezését is jelentheti” – teszi hozzá.
"Fenyegető" Szent György-kereszt
Egyes önkormányzatok veszélyesnek nevezték az angol zászlót, amit „szégyenletesnek” tart Kemi Badedoch, a Konzervatív Párt amúgy nigériai származású, de magát bevallottan angolnak érző vezére. Azt is szóvá tette, hogy az önkormányzatok nem lépnek fel hasonló eréllyel a kifüggesztett palesztin zászlók esetében.
A londoni Tower Hamlets kerületet például egy palesztinpárti, független erő irányítja. Ők gyorsan közölték, hogy „a rutin karbantartás részeként” leszedik a közterekről a Szent György-keresztes lobogót. A képet árnyalja, hogy a negyedben a lakosok többsége bangladesi és nem fehér angol származású, azaz a zászlókat kiaggatók máshonnan érkezhettek.
Birmingham önkormányzata pedig magukat a lakosokat szólította fel az angol és brit zászlók eltávolítására.
„Az angol zászló elnyomása nem csökkenti, hanem fokozza a megosztottságot” – mondta ugyanakkor Badenoch.
A zászlólengetőket szélsőjobbosnak minősítők érveit – bár kétségtelenül beszivárogtak közéjük rasszisták és nacionalisták – kissé aláássa, hogy nem csak fehér angolok tiltakoznak
a menedékkérők – jelentős részben illegális migránsok – szállodai elhelyezése miatt.
Beszéltem olyan, indiai származású londoni lakossal, aki azt mondta: tarthatatlan a helyzet és szeptemberben ő is elmegy a tervezett nagy, londoni tüntetésre.
Viszont, amikor az ember olyan videókat lát a „Talpra, angol patrióták!” szlogen mellett, amelyeken több száz Szent György-keresztes zászlóval kidekorált lakótelepet látni, akkor óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy itt már nem csak hazafiságról van szó.
https://t.co/edc5Q8MbKo
— Jim Ferguson (@JimFergusonUK) April 23, 2025
? ENGLISH PATRIOTS RISE! ?
Today, towns across England are covered in St George’s flags — not just for tradition, but as a roaring statement:
? A MASSIVE rejection of globalist betrayal
? A proud stand against Keir Starmer’s Britain-last agenda
?… pic.twitter.com/QH1AmglQvn
Durva támadás a zászlós aktivisták ellen
Az ügyben megszólalt a munkáspárti kormány szóvivője, aki szerint Keir Starmer miniszterelnök mindig is hangsúlyozta, hogy büszke brit hazafi. Majd azt az érvet vette elő, hogy amikor az angol labdarúgó-válogatott – legyen az a férfi vagy a női – játszik, akkor mindig kihelyezik az angol zászlót.
Felmérések közben azt mutatják, hogy a brit államalkotó nemzetek zászlói közül (az angolra hasonlító, problémás északír zászlót kihagyva) – az angol a legnépszerűtlenebb. (27 százaléknak vannak vele szemben ellenérzései, míg a walesi és a skót esetében az arány 18 és 19 százalék.)
Palestinian ??flags flown from houses throughout an entire street in Leicester, England.
— Oli London (@OliLondonTV) December 23, 2023
Not a single British flag in site. ?????????pic.twitter.com/ZWN8r2IuvJ
A Szent György-kereszt körüli megosztottság aggasztó fejleményeként múlt szombaton, a Londonhoz közeli Stevenage városban közben Molotov-koktélt vágtak az angol zászlót kiakasztó fiatalokhoz. Igaz, ők nem a házukra tették ki a lobogót, hanem már-már ipari méretekben függesztették ki, ahol tudták. Egyikük – egy videó szerint – három órát töltött zászlók kihelyezésével, majd elmondta és be is mutatta, hogy a hozzájuk vágott üveg sebet ejtett a társa fején.
A sértett a Stevenage-i Hazafiak nevű csoport tagjának mondta magát, amely épp azzal foglalkozott, hogy „körülbelül 40, adományozott” zászlót helyezett ki a városban.
„Soha ne szégyelld a zászlót” – írták a Facebookon, és később azt mondták egy tévéinterjúban „aggasztó, hogy ilyen ellenségességet tapasztalnak, de ettől még inkább eltökéltek” lesznek.
Más helyeken a körforgalmak korongjára festették rá a Szent György-keresztet, míg megint mások az önkormányzatok gyors reakciójára várva az utak hosszú ideje javításra váró kátyúira festették a jelképet.
Patriotic flag raisers attacked with 'petrol bombs' after hanging St George's crosses in community but they say 'it won't stop us'https://t.co/qCusJbCTNZ
— GB News (@GBNEWS) August 23, 2025
Mi a megoldás?
A Telegraph esszéírója, Robert Tombs szerint a válasz – dán mintára – a már a szigetországban élő bevándorlók és gyerekeik fokozottabb integrálása lehet, miközben korlátozni kell az ellenőrizetlen migrációt. Az integraciót pedig nem maguk a bevándorlók, hanem az uralkodó elit, illetve annak ama a politikára és kultúrára befolyással lévő jelentős része akadályozza, amely elutasítja a saját nemzetét – írja Tombs.
A nagy kérdés most az, hogy a baloldali brit pártoknak sikerül-e megszólítaniuk a brit munkásosztályt és azokat a rétegeket, amelyek úgy érzik, hogy elárulta őket az elit, vagy tovább növelik a szakadékot azzal, hogy szalonképtelenné nyilvánítják az angol zászlót.







