Infostart.hu
eur:
391.9
usd:
340.54
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Motor Oil Splashes At The Old Newspapers Background
Nyitókép: Elena Popova/Getty Images

Drámai fordulat: India felfüggeszthette az orosz olaj vásárlását

Egyes források szerint az indiai állami olajfinomítók – Donald Trump hónap eleji vámokat érintő határideje előtt – felfüggesztették az orosz olaj vásárlását. India volt eddig a szankcionált orosz energiahordozó egyik legnagyobb importőre, ami idegesítette Washingtont.

Arról, hogy Új-Delhi és Moszkva kapcsolatai „irritálják” Washingtont és zavart keltenek az amerikai–indiai viszonyban, nemrégiben Marco Rubio beszélt. Az amerikai külügyminiszter egy nappal azután szólalt meg, hogy Donald Trump 25 százalékos vámokkal és „meg nem határozott büntetéssel” fenyegette meg Indiát, amiért orosz olajat és fegyvereket vásárol.

Rubio szövetségesnek és stratégiai partnernek nevezte a hatalmas országot, majd hozzátette: az orosz olaj vásárlása akadályozza a jó viszonyt. A Trump-adminisztráció annak tudatában fenyegette meg Indiát, hogy az geopolitikai értelemben „hasznos ellensúly” Kínával szemben és „leköti” Pakisztánt.

Mindenesetre India reagált, a Reuters és az indiai sajtó értesülése szerint az állami olajfinomítók múlt héten „felfüggesztették” az orosz kőolaj vásárlását, „mivel csökkent a kedvezmény júliusban azután, hogy az amerikai elnök figyelmeztette az országokat: ne vegyenek olajat Moszkvától”.

A Hindustan Times úgy értékelte a történteket, hogy az drámai fordulat Oroszország egyik legszorosabb energia-partnerségi viszonyában. India a világ harmadik legnagyobb olajimportőre és a tengeren szállított orosz kőolaj legnagyobb vásárlója. Az ebből származó bevétel létfontosságú Moszkva számára az ukrajnai háború finanszírozásához.

Az ukránok cáfolják, de az oroszok a héten közölték, hogy elfoglalták a stratégiai fontosságú Csasziv Jar várost, ami megnyithatja az utat a Donbász teljes elfoglalása előtt.

Donald Trump amerikai elnök közben egyre türelmetlenebb Moszkvával szemben. Egyrészt lerövidítette az eredetileg 50 napos határidőt a háború leállítására, másrészt másodlagos szankciókkal fenyegette meg az orosz termékeket vásárló országokat. Moszkva tehát most versenyt futhat az idővel, hogy elfoglalja az általa követelt területeket, mielőtt – ha igaz az Indiával kapcsolatos hír –, megcsappannak a forrásai.

Visszatérve Indiára, az országnak négy nagy állami olajfinomító vállalata van (az IOC, a BPCL, a HPCL és az MRPL), de helyi idő szerint péntek estig a kormány nem adott ki hivatalos nyilatkozatot a hírről. Az oroszok eddig az indiai olajigények 35 százalékát elégítették ki. Az orosz olaj azonban mostanra már nem sokkal olcsóbb Indiának, mint más források, ezért Új-Delhi számára kérdésessé vált, mennyire ésszerű fenntartani ezt az importot?

Az olajtól függetlenül Donald Trump szerdán közölte, hogy péntektől 25 százalékos vámmal sújtja az indiai termékeket, bár hozzátette: folytatódnak a tárgyalások. Indiai kommentátorok szerint viszont az ország több százmillió mezőgazdája súlyos csapást szenvedne el, ha a nyomásnak engedve az ország mindenféle korlátozás nélkül megnyitná a piacát az amerikai agrártermékek előtt. Ezért ez olyan dolog, amiben Új-Delhi nem akar engedni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×