Infostart.hu
eur:
388.61
usd:
335
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Donald Trump amerikai elnök újságírókkal beszél, miután aláírt egy nyilatkozatot, amely február 9-ét az Amerikai-öböl napjává nyilvánítja az Air Force One fedélzetén, útban a Florida állambeli West Palm Beach-ből New Orleansba 2025. február 9-én. Az Egyesült Államok belügyminisztériuma 2025. január 24-én jelentette be, hogy hivatalosan is átnevezték Amerikai-öbölre a Mexikói-öblöt, miután Donald Trump a beiktatása után egy rendeletben írta elő ennek szükségességét.
Nyitókép: MTI/AP/Ben Curtis

Kemény választ kapott Donald Trump a még újabb vámokra

Egységes, a teljes külföldi acél- és alumínium behozatalt sújtó vámot vet ki Donald Trump. Az amerikai elnök közölte, hogy a már létező intézkedéseken felül, további 25 százalékos vámot vezet be az Egyesült Államok. Az elnök azt is közölte, hogy elégedetlen Kanada és Mexikó eddigi lépéseivel, amelyekkel a vámmentességet akarják elérni.

Donald Trump az elnöki repülőgépen, vasárnap jelentette be a hírt a médiának, miközben a New Orleans-i amerikai futball-döntőre, a Superbowl-ra tartott. Elmondta, hogy hétfőn részletezi az intézkedést és azt is, hogy további ellenvámokat vet ki azokra az országokra, amelyek már most vámmal sújtják az amerikai termékeket.

„Egyszerűen fogalmazva: ha ők vámolnak bennünket, akkor mi is fogjuk őket” – idézte szavait a Reuters.

A hírügynökség szerint az Egyesült Államokba elsősorban Kanada, Brazília, Mexikó és Vietnám exportál acélt. A vízenergiában gazdag Kanada adja például az amerikai úgynevezett primer alumínium-behozatal 79 százalékát. Egy kanadai miniszter szerint a tőlük származó acél és alumínium fontos amerikai iparágakat, így a védelmi ágazatot, a hajó- és autógyártást látja el.

Donald Trump az első elnöksége idején 25, és 10 százalékos védővámmal sújtotta a külföldi acél- és alumíniumbehozatalt, de később több országnak mentességet hagyott jóvá. Köztük volt Mexikó, amely az amerikai alumíniumhulladék és alumíniumötvözet-behozatal fő forrása. Később Joe Biden kormányzata vámmentes kvótákban állapodott meg Nagy-Britanniával, az Európai Unióval és Japánnal. Vasárnap még nem volt világos, hogy az új elnöki rendelet hogyan érinti majd ezeket.

Kanadában nemtetszés fogadta a hírt. „Quebec közel 3 millió tonnát, a szükségleteik 60 százalékát exportálja az USA-ba. Talán szívesebben vennének Kínából?” – tette fel a kérdést a franciaajkú kanadai tartomány miniszterelnöke, Francois Legault.

Az amerikai acélipar képviselői ugyanakkor üdvözölték Trump lépését. Kevin Dempsey, az Amerikai Vas és Acél Intézet elnöke azt mondta, hogy együtt fognak működni az elnökkel egy határozott és megerősített kereskedelmi programért, „hogy választ adjanak sok, külföldi piactorzító szabályra és gyakorlatra, amelyek hátrányba hozzák az amerikai acélgyártókat”.

A fémek mellett Donald Trump más ágazatokban „ellenvámokat” készül kivetni a héten. Például már régóta panaszkodik az Európai Unió 10 százalékos gépkocsivámjára, miközben az amerikai ennek negyede. A furgonok esetében viszont 25 százalékos a tengerentúli vám – a hazai gyártók, például a General Motors és a Ford örömére.

Az elnök lépései aggodalommal töltik el a hazai whiskey-gyártókat, akik soraiban a nagy márkák mellett kis, kézműves vállalkozások is megtalálhatók, körülbelül háromezer. Az EU ugyanis meglépheti azt, hogy ismét 50 százalékosra emeli a szeszesital vámját.

Közben Trump egy interjúban azt mondta: elégtelenek Kanada és Mexikó határvédelmi lépései ahhoz, hogy elkerüljék az általa kilátásba helyezett 25 szazalékos védővámokat.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×