Azzal párhuzamosan, hogy az amerikai Apple-áruház letöltési listájának élére ugrott a kínai fejlesztésű DeepSeek, hevesen elkezdtek kongani a vészharangok a nemzetközi pénzpiacokon. A technológiai részvények által uralt amerikai Nasdaq-index nyitáskor 3,6 százalékot zuhant, ami első hallásra nem annyira sokkoló, de ez már igen, hogy

az MI-hez kapcsolódó amerikai és európai papírok ezer milliárd dollárt vesztettek hirtelen az értékükből.

Az élen az Nvidia chipgyártó járt, amelynek részvényei 13 százalékot estek. Ezzel a cég tőkepiaci értéke egy csapásra 465 milliárd dollárral lett kevesebb.

Mi a dráma kiváltó oka? A kínai fejlesztők által bemutatott mesterséges intelligencia alapú chatbotot mindössze hatmillió dollárból fejlesztették ki, az országot sújtó amerikai csúcstechnológiai blokád közepette úgy, hogy jóval „fapadosabb” minőségű nyomtatott áramkörökre épülve képes az amerikai technológiák kihívója lenni.

A helyzet további nagy vesztese a japán technológiai óriás, a SoftBank, amely félmillárd dollárral szállt be a napokban Donald Trump új elnök amerikai mesterségesintelligencia-fejlesztési projektjébe.

A mobil és számítógépes app formájában elérhető kínai szoftver sok olyan dolgot tud, amit nyugati vetélytársai: szöveget – akár dalszöveget – írni, recepteket kínálni az otthoni hűtőszekrény tartalma alapján, tanterveket összeállítani.

A chatbotot egy kínai startup fejlesztette ki a technológiai cégeiről ismert Hangcsou városában. „Ez a mesterséges intelligencia Szputnyik-pillanata” – idézte a Telegraph című lap Marc Andreessen kockázati befektetőt, Trump elnök tanácsadóját, aki arra a sokkra utalt, amikor Amerika szembesült vele, hogy a szovjetek hamarabb küldtek műholdat az űrbe, mint ők.

„Ez ébresztő Amerikának!” – írta a Scale AI nevű és a mesterséges intelligenciát „tanító” programokhoz adatokat szolgáltató cég alapító-vezérigazgatója, Alexandr Wang.

Az ébresztő pedig elég hangosan szólalt meg: a Microsoft, amely 14 milliárd dollárt pumpált a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI cégbe, 119 milliárd dollárt vesztett tőkeértékéből, és a váratlannak tűnő hír magával rántotta a nem technológiai amerikai részvénypiacot is.

Vannak azonban szkeptikusok is: Elon Musk milliárdos kételkedik abban, hogy a DeepSeek valóban mindössze hatmillió dolláros befektetéssel és a Kína számára engedélyezett Nvidia H800-as chipekkel tudott ekkora hullámokat vetni. A korábban idézett Alexandr Wang azt állította, hogy a kínai startup valójában 50 ezer darab, amerikai exporttilalom alá eső Nvidia H100-as chipet birtokol.

A kínai chatbotot bírálják azért is, mert Peking szája íze szerint válaszol, ha megkérdezik: történtek-e emberi jogsértések a részben ujgurok lakta Hszincsiang tartományban? „Az ilyen állítások alaptalanok és politikailag motiváltak” – közli.