Infostart.hu
eur:
379.8
usd:
324.9
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Elon Musk, a Tesla Motors és a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat vezérigazgatója panelbeszélgetésen vesz részt a világ legjelentősebb számítógépes és videojáték expóján, az E3 elektronikai szakvásáron Los Angelesben 2019. június 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Adam S. Davis

„Ne tápláljuk a trollt!” – európai vezetők Elon Musk politikai szerepvállalásáról

Nemcsak a brit kabinet és az egyik radikális jobboldali pártvezér orrolt meg Elon Muskra. Négy európai kormány is bírálta a milliárdost, amiért csütörtökön platformot ad a német AfD párt vezérének.

Nem is olyan rég még vizionáriusként és merész, formabontó vállalkozóként ünnepelték Elon Muskot. Azóta azonban, hogy nemcsak értésre adja a véleményét, hanem még tanácsokat is osztogat egyes országoknak, kezd elpárologni a csodálat.

Azt követően, hogy Musk cikket írt egy német lapba, amelyben „utolsó reménysugárnak” nevezte a radikális jobboldali és bevándorlásellenes AfD pártot, majd „inkompetens bolondnak” titulálta Olaf Scholz kancellárt, és ismertté vált, hogy csütörtökön az AfD kancellárjelöltjével, Alice Weidellel folytat online beszélgetést, levették a kesztyűt.

Musk másfél hónappal az előre hozott német választások előtt rendezi meg az élő webes közvetítést, ami miatt a demokratikus folyamatot manipuláló dezinformátornak kiáltották ki.

„Maradjunk nyugodtak! Ne tápláljuk a trollt!”

– volt Scholz válasza. Hétfőn szólalt meg Emmanuel Macron francia elnök, aki hihetetlennek nevezte, ami történik. „Tíz éve el sem hittük volna, ha azt mondják: az egyik legnagyobb közösségi médium gazdája egy új, nemzetközi reakciós mozgalom pártjára áll, és közvetlenül beavatkozik a választásokba” – mondta.

Sir Keir Starmer brit miniszterelnök ugyan nevét nem említve, de azt mondta: „emberek hazugságokat és dezinformációt terjesztenek” a kiskorú lányokat szexre kényszerítő brit-pakisztáni csoportokról.

Musk „tömeges nemi erőszak bűnrészesének” nevezte a korábban főügyészként dolgozó kormányfőt és platformján, az X-en egy olyan bejegyzést is posztolt, amely szerint Starmer „szándékosan nem foglalkozott a lányok és szüleik kéréseivel, hogy politikai támogatást nyrejen”. Starmert börtönbe kéne zárni, „Amerikának pedig fel kéne szabadítania Nagy-Britannia népét a zsarnoki kormányától” – írta még.

Kellemetlen pofont kapott Musktól az amúgy bevándorlásellenes, de a széles politikai támogatás megszerzésén munkálkodó brit Nigel Farage, mert nem akart egy, a milliárdosnak tetsző, és a gyerekzaklatási ügyet emlegető, muszlimellenes és bebörtönzött brit aktivista oldalára állni. A két tűz közé került politikus zavartan úgy fogalmazott, hogy van, amiben nem értenek egyet.

Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök közben azt mondta:

„aggasztó, hogy egy, a közösségi médiához való jelentős hozzáférés és gazdasági források birtokában álló férfi ilyen közvetlenül be tud avatkozni más országok belügyeibe”.

A spanyol kormányszóvivő pedig közölte: a platformoknak „totálisan semlegesnek kéne maradniuk, mindenféle beavatkozás nélkül”. Thierry Breton, a digitális politikáért felelős volt uniós illetékes szerint a német AfD-társelnök és kancellárjelölt Weidelt komoly versenyelőnybe hozza, hogy Musk beszélget vele az X-en.

A nagyobb európai országok vezetői közül egyedül Giorgia Meloni az, aki jó viszonyt ápol Muskkal, „zseninek” és „különleges innovátornak” nevezte – miközben jelentések szerint a Muskhoz tartozó Starlink egy másfél milliárd dolláros ügyletről tárgyal Rómával a titkosított, műholdas internetkapcsolat biztosításáról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×