Jimmy Carter a magyarok számára két dologról ismert: 1977-ben ő engedélyezte a II. Világháború idején külföldre vitt koronázási ékszerek, köztük a Szent Korona visszaadását. 1996-ban pedig ex-elnökként, a Házat-Hazát alapítvány színeiben más önkéntesekkel együtt 10 házat húzott fel Vácott.
Carter mai szemmel nézve egy szegény georgiai családban született, 1924-ben. Az iskolában kiemelkedő kosárlabdázó volt, majd a haditengerészetben szolgált és egészen a tengeralattjáró tiszti rangig vitte. Édesapja halála miatt azonban leszerelt és átvette a családi földimogyoró farmot – amit felvirágoztatott.
Később a politikára adta a fejét és kétszer is beválasztották a georgiai szenátusba.
1970-ben ő lett a déli állam kormányzója és már hangsúlyosabban felvállalta rasszizmus-ellenességét... az ellene (is) tüntető Ku-Klux Klán nagy haragjára. 1974-ben, az Amerikát megrázó Watergate botrány árnyékában indult az elnökségért, azt ígérve, hogy „soha nem fog hazudni”.
Akkor még nem sokan hittek benne, de 1976-ban mégis ő nyerte a Demokrata Párt elnökjelöltségét és minimális előnnyel megverte a hivatalban lévő Gerard Fordot. A nevéhez fűződik több külpolitikai mérföldkő és egy nagy kudarc. 1 évvel hivatalba lépése után írták alá a Panama-csatorna fokozatos átadásáról szóló szerződést.
Carter idején vette fel a diplomáciai viszonyt Washington Pekinggel,
ő írta alá Leonyid Brezsnyev szovjet vezetővel stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló SALT II-egyezményt... majd, az afganisztáni szovjet bevonulás miatt felszólított a moszkvai olimpia bojkottjára.
Legnagyobb vívmánya pedig 1978-ban az Izrael és Egyiptom közötti békekötést szentesítő, Camp David-i szerződések aláírása volt – ami máig Amerika egyik legnagyobb közel keleti vívmánya. Viszont a hazai gazdasági gondok közepette, nem jött jól neki egy külföldi kudarc, amikor tragédiával zárult az iráni forradalom után fogságba került amerikai túszok kiszabadítására indított akció. 1980 áprilisában a berepülő amerikai helikopterek közül egy összeütközött egy szállítógéppel és nyolc katona meghalt.
Még abban az évben súlyos vereséget szenvedett az elnökválasztásokon a republikánus Ronald Reagennel szemben.
Közben Teherán úgy időzítette a túszok elengedését, hogy azok Reagan beiktatásakor nyerjék vissza a szabadságukat. Cartert ugyan megrázta a vereség, de aktív maradt. Utódja megbízottjaként például Észak-Koreába utazott egy békemisszióra, könyvtárában vitattak meg sok külpolitikai ötletet és 2002-ben Béke Nobel-díjat kapott. Tagja volt a Nelson Mandela alapította Bölcsek Tanácsának, miközben egy baptista iskolában is tanított. Feleségét, Rosalynnt egy évvel élte túl.