Infostart.hu
eur:
380.7
usd:
325.78
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Jimmy Carter
Nyitókép: X / Habitat for Humanity

Aki visszaadta a Szent Koronát - Jimmy Carter életútja

100 éves korában elhunyt Jimmy Carter, az Egyesült Államok 39. elnöke. Egyciklusos elnökségét diplomáciai mérföldkövek és külpolitikai krízisek jellemezték. Ő volt az, aki visszaadta a magyar Szent Koronát és elnöksége után elismert humanitárius aktivista lett.

Jimmy Carter a magyarok számára két dologról ismert: 1977-ben ő engedélyezte a II. Világháború idején külföldre vitt koronázási ékszerek, köztük a Szent Korona visszaadását. 1996-ban pedig ex-elnökként, a Házat-Hazát alapítvány színeiben más önkéntesekkel együtt 10 házat húzott fel Vácott.

Carter mai szemmel nézve egy szegény georgiai családban született, 1924-ben. Az iskolában kiemelkedő kosárlabdázó volt, majd a haditengerészetben szolgált és egészen a tengeralattjáró tiszti rangig vitte. Édesapja halála miatt azonban leszerelt és átvette a családi földimogyoró farmot – amit felvirágoztatott.

Később a politikára adta a fejét és kétszer is beválasztották a georgiai szenátusba.

1970-ben ő lett a déli állam kormányzója és már hangsúlyosabban felvállalta rasszizmus-ellenességét... az ellene (is) tüntető Ku-Klux Klán nagy haragjára. 1974-ben, az Amerikát megrázó Watergate botrány árnyékában indult az elnökségért, azt ígérve, hogy „soha nem fog hazudni”.

Akkor még nem sokan hittek benne, de 1976-ban mégis ő nyerte a Demokrata Párt elnökjelöltségét és minimális előnnyel megverte a hivatalban lévő Gerard Fordot. A nevéhez fűződik több külpolitikai mérföldkő és egy nagy kudarc. 1 évvel hivatalba lépése után írták alá a Panama-csatorna fokozatos átadásáról szóló szerződést.

Carter idején vette fel a diplomáciai viszonyt Washington Pekinggel,

ő írta alá Leonyid Brezsnyev szovjet vezetővel stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló SALT II-egyezményt... majd, az afganisztáni szovjet bevonulás miatt felszólított a moszkvai olimpia bojkottjára.

Legnagyobb vívmánya pedig 1978-ban az Izrael és Egyiptom közötti békekötést szentesítő, Camp David-i szerződések aláírása volt – ami máig Amerika egyik legnagyobb közel keleti vívmánya. Viszont a hazai gazdasági gondok közepette, nem jött jól neki egy külföldi kudarc, amikor tragédiával zárult az iráni forradalom után fogságba került amerikai túszok kiszabadítására indított akció. 1980 áprilisában a berepülő amerikai helikopterek közül egy összeütközött egy szállítógéppel és nyolc katona meghalt.

Még abban az évben súlyos vereséget szenvedett az elnökválasztásokon a republikánus Ronald Reagennel szemben.

Közben Teherán úgy időzítette a túszok elengedését, hogy azok Reagan beiktatásakor nyerjék vissza a szabadságukat. Cartert ugyan megrázta a vereség, de aktív maradt. Utódja megbízottjaként például Észak-Koreába utazott egy békemisszióra, könyvtárában vitattak meg sok külpolitikai ötletet és 2002-ben Béke Nobel-díjat kapott. Tagja volt a Nelson Mandela alapította Bölcsek Tanácsának, miközben egy baptista iskolában is tanított. Feleségét, Rosalynnt egy évvel élte túl.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint elhúzódó migrációs válságot okozhat a jelenlegi közel-keleti konfliktus. Sayfo Omar az InfoRádióban arról beszélt: a térségben ezzel együtt bizonytalan ideig tartó társadalmi, politikai és gazdasági válság körvonalazódik, és a legrosszabb forgatókönyv esetén emberek tömegei kelhetnek útra a kaotikus helyzetben.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot, estére pedig a Hormuzi-szorost is lezárták. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×