Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Jimmy Carter
Nyitókép: X / Habitat for Humanity

Aki visszaadta a Szent Koronát - Jimmy Carter életútja

100 éves korában elhunyt Jimmy Carter, az Egyesült Államok 39. elnöke. Egyciklusos elnökségét diplomáciai mérföldkövek és külpolitikai krízisek jellemezték. Ő volt az, aki visszaadta a magyar Szent Koronát és elnöksége után elismert humanitárius aktivista lett.

Jimmy Carter a magyarok számára két dologról ismert: 1977-ben ő engedélyezte a II. Világháború idején külföldre vitt koronázási ékszerek, köztük a Szent Korona visszaadását. 1996-ban pedig ex-elnökként, a Házat-Hazát alapítvány színeiben más önkéntesekkel együtt 10 házat húzott fel Vácott.

Carter mai szemmel nézve egy szegény georgiai családban született, 1924-ben. Az iskolában kiemelkedő kosárlabdázó volt, majd a haditengerészetben szolgált és egészen a tengeralattjáró tiszti rangig vitte. Édesapja halála miatt azonban leszerelt és átvette a családi földimogyoró farmot – amit felvirágoztatott.

Később a politikára adta a fejét és kétszer is beválasztották a georgiai szenátusba.

1970-ben ő lett a déli állam kormányzója és már hangsúlyosabban felvállalta rasszizmus-ellenességét... az ellene (is) tüntető Ku-Klux Klán nagy haragjára. 1974-ben, az Amerikát megrázó Watergate botrány árnyékában indult az elnökségért, azt ígérve, hogy „soha nem fog hazudni”.

Akkor még nem sokan hittek benne, de 1976-ban mégis ő nyerte a Demokrata Párt elnökjelöltségét és minimális előnnyel megverte a hivatalban lévő Gerard Fordot. A nevéhez fűződik több külpolitikai mérföldkő és egy nagy kudarc. 1 évvel hivatalba lépése után írták alá a Panama-csatorna fokozatos átadásáról szóló szerződést.

Carter idején vette fel a diplomáciai viszonyt Washington Pekinggel,

ő írta alá Leonyid Brezsnyev szovjet vezetővel stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló SALT II-egyezményt... majd, az afganisztáni szovjet bevonulás miatt felszólított a moszkvai olimpia bojkottjára.

Legnagyobb vívmánya pedig 1978-ban az Izrael és Egyiptom közötti békekötést szentesítő, Camp David-i szerződések aláírása volt – ami máig Amerika egyik legnagyobb közel keleti vívmánya. Viszont a hazai gazdasági gondok közepette, nem jött jól neki egy külföldi kudarc, amikor tragédiával zárult az iráni forradalom után fogságba került amerikai túszok kiszabadítására indított akció. 1980 áprilisában a berepülő amerikai helikopterek közül egy összeütközött egy szállítógéppel és nyolc katona meghalt.

Még abban az évben súlyos vereséget szenvedett az elnökválasztásokon a republikánus Ronald Reagennel szemben.

Közben Teherán úgy időzítette a túszok elengedését, hogy azok Reagan beiktatásakor nyerjék vissza a szabadságukat. Cartert ugyan megrázta a vereség, de aktív maradt. Utódja megbízottjaként például Észak-Koreába utazott egy békemisszióra, könyvtárában vitattak meg sok külpolitikai ötletet és 2002-ben Béke Nobel-díjat kapott. Tagja volt a Nelson Mandela alapította Bölcsek Tanácsának, miközben egy baptista iskolában is tanított. Feleségét, Rosalynnt egy évvel élte túl.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×