Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Palesztinpárti diákok tüntetnek transzparensekkel a gázai háború ellen a Dél-Mississippi Egyetem területén, Hattiesburgban 2024. május 7-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei 2023. október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/AP/Rogelio V. Solis

Radikálisabb vélemények is megjelentek a tiltakozó palesztinpárti tüntetők körében

Gáza-párti diákok elbarikádozták magukat az Amszterdami Egyetemen. Közben az angliai Oxfordban a tiltakozni vágyó diákoknak alá kell írniuk egy kiáltványt, amely gyakorlatilag Izrael felszámolását követeli.

Az amerikai összecsapások és rendőri fellépés után Európában, Amszterdamban is erőszakba torkolltak a Gáza párti diáktüntetések. A holland rendőrség kedden bulldózerrel számolta fel a helyi egyetem egyik épületénél a barikádokat és tartóztatott le 169 embert. Az éjszaka azonban a Palesztina-párti diákok egy másik épületben barikádozták el magukat – szavaik szerint addig, amíg az egyetem meg nem szakít minden kapcsolatot Izraellel.

(Mindez Amszterdamban történik, amely a katolikustól különböző vallások 1492-es, spanyolországi betiltása után és a portugál inkvizíció miatt a zsidó élet egyik történelmi központja volt Európában.)

Kedden a Zürchi és a Berlini Szabadegyetemen is oszlatott a rendőrség, ahogy a múlt héten a párizsi Sorbonne-on is. A több országban tiltakozó diákok követelései között van, hogy egyetemeik szüntessék meg pénzügyi kapcsolatokat az izraeli telepesekkel (a radikálisabb tiltakozók ez alatt egész Izraelt értik) és a fegyvergyártó cégekkel.

A Dublini Egyetem a héten közölte, hogy visszavonja befektetéseit olyan izraeli cégekből, amelyek az ENSZ szerint a megszállt Ciszjordániában lévő zsidó telepekhez köthetők.

Közben az Oxfordi Egyetem sátortáborában tiltakozni akaró diákokkal a szervezők aláíratnak egy nyilatkozatot az angol átírással Thawabit néven emlegetett jegyzék melletti kiállásról – állítja a Telegraph című lap. Az újság – amelynek tudósítóját más jobboldali lapok képviselői mellett kitessékelték a táborból – megjegyzi: ezt a dokumentumot még az 1970-es években fogalmazta meg a Palesztinai Felszabadítási Szervezet, és a jelenleg követelt „kétállami megoldásnál” is tovább megy, gyakorlatilag Izrael mint zsidó állam felszámolását követeli.

A céljai szerint Jeruzsálemet Palesztina fővárosaként kell elismerni, ahogy el kell ismerni az önrendelkezéshez és „a gyarmatosított népeknek a megszállással szembeni ellenállásához” való jogát is. Emellett az Izrael alapítása idején elűzött vagy elmenekült palesztinokat vagy leszármazottaikat vissza kell engedni őseik földjére, ami gyakorlatilag a mai Izrael „összeomlását” idézné elő.

A palesztin keffijeh kendőt és sebészmaszkokat viselő diákok mellett – a dokumentumot nem említve – kiállt 80 oxfordi professzor is. Egyes zsidó diákok, köztük a palesztin zászlóktól hemzsegő tüntetőtábor előtt izraeli zászlóval vagy jelképekkel megjelenők, arra panaszkodtak, hogy zaklatják őket. Egyetemi szervezeteik szerint a zsidó diákok „szociális izolációban érzik magukat és nem tudnak barátságokat kötni”.

A rendőröket „semmilyen kérdésre nem válaszolunk” szöveggel fogadó tiltakozók között azonban zsidó diákok – amerikaiak és európaiak – is vannak, akik közül az egyik „75 éve folyó népirtásnak” és „apartheidnek” nevezte az izraeliek és a palesztinok konfliktusát (annak ellenére, hogy ezt egyetlen nemzetközi szervezet sem fogadja el).

Rishi Sunak brit miniszterelnök ezek után „az antiszemitizmus elfogadhatatlan felerősödéséről” beszélt, és csütörtökre találkozót szervezett a vezető egyetemek dékánhelyetteseivel és a palesztin párti diákcsoportok képviselőivel.

Az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban szerdaán 33 embert vettek őrizetbe a George Washington Egyetemnél. Ezt követően további tüntetők jelentek meg, összecsaptak a rendőrökkel, akik paprikaspray használatával oszlatták szét a tömeget és további embereket tartóztattak le.

A Massachusettsi Egyetemen szerda reggel szintén összecsaptak Izrael-ellenes tüntetők a rendőrökkel, helyi sajtóforrások szerint 64 ember került a rendőrség őrizetében.

New Yorkban az állami egyetem divat- és formatervezési intézeténél (Fashion Institute of Technology) tartóztattak le további több tucat embert a rendőrök, az egyetem vezetése kérésére fellépve.

(A nyitóképen: Palesztinpárti diákok tüntetnek transzparensekkel a gázai háború ellen a Dél-Mississippi Egyetem területén, Hattiesburgban 2024. május 7-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×