Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Symbolic Signs Brexit
Nyitókép: Pusteflower9024/Getty Images

A brexit utóhatásai: csak szerény növekedéssel számol az Egyesült Királyság

A brexit lehúzza a brit gazdaságot és a károk az új kereskedelmi akadályok miatt tovább súlyosbodnak – figyelmeztet a brit kormány költségvetés felügyelősége. A hivatal a most bejelentett éves költségvetéshez – a brit politikai naptár egyik fő eseményéhez – időzítette elemzését.

Minden oldalról cincálják a brit pénzügyminiszter, Jeremy Hunt új költségvetését. A büdzsével szemben az a panasz, hogy ami kedvezményt egy helyen ad az adófizetőknek, azt máshol visszaveszi és még meg is toldja a terheket. Közben a brit gazdaság nem egy Aston Martin, hanem egy Mini Morris sebességével pöfög előre.

Ha ez nem lett volna elég, akkor a brit kormány saját szerve, a hangzatos nevű Költségvetési Felelősségi Hivatal lesújtó véleményt közölt az EU-kilépés okozta gazdasági hátrányokról:

a brexit lehúzza a gazdaságot és pár éven belül még súlyosabb lesz a hatása.

Az Egyesült Királyság GDP-je az idén szerény 0,8 százalékkal fog növekedni. Összehasonlításul: Kínában 5 százalék is gyenge bővülésnek számít. A következő négy évben a brit gazdaság növekedése évi két százalék körülire gyorsul. A költségvetési hivatal elemzésében hangsúlyozta: "a visszafogott beruházások, az energiaársokk és a brexit hatásai súlyosbítják a pénzügyi válság óta folyamatosan tapasztalható gyengeséget".

Az intézet várakozásai szerint a tavaly év végén recesszióba zuhant Nagy-Britannia fellendülését nagyrészt az biztosítja majd, hogy 2025 és 2028 között körülbelül két százalékkal pörög fel a háztartások fogyasztása. Az elemzés szerint tavaly őszhöz képest most magasabb lehet a családok rendelkezésre álló jövedelem, emellett erőteljesebben lassuló inflációt és alacsonyabb kamatlábakat jósol.

Úgy véli azonban, hogy az elkövetkező években Nagy-Britannia nettó kereskedelme csak "elhanyagolható mértékben járul majd hozzá a növekedéshez". Az előrejelzés szerint a következő években a kereskedelem mértéke továbbra is visszafogott lesz az Egyesült Királyság és a világgazdaság lassú növekedése, valamint a brexit folytatódó hatása miatt.

"2024 és 2028 között az export- és importvolumenek átlagos évi 0,3 százalékos, illetve 0,1 százalékos növekedésére számítunk"

– áll a jelentésben.

Az OBR azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság között 2020. december 30-án aláírt kereskedelmi és együttműködési megállapodás teljes körű végrehajtása az elkövetkező hónapokban "tovább növeli az EU-val folytatott árukereskedelem akadályait".

Mit jelent ez? Az egyezményt még nem teljeskörűen alkalmazzák, de 2024 áprilisától már fizikailag elkezdik ellenőrizni az EU-s importot és októbertől további vámnyilatkozatokra lesz szükség. "Arra számítunk, hogy a brexit teljes hatása több évvel eme akadályok teljes körű bevezetése után lesz érezhető" – közölték.

A brit kormány azonban nem hajlandó elismerni, hogy a brexit gazdasági károkat okoz, és azt hangsúlyozza, hogy a gazdaság jobban nő, mint egyes európaiak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×