Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Wikipédia

Eltűnhetne egy igazán különleges kincs Londonból

Visszatérhetnek Görögországba a British Múzeumban kiállított, legendás Elgin-márványok – de van néhány feltétel azért, hogy az intézmény „ne járjon rosszul”.

Hatalmas élmény végigjárni a gyűjteményt, de hatalmas viták tárgya is, hogy milyen alapon van temérdek történelmi műkincs a londoni British Múzeum birtokában.

Talán egyik kiállítási anyag sem annyira vitatott, mint az ókori Athéni Parthenon homlokzatáról származó lenyűgöző szoborcsoport, az Elgin-márványok. Görögország folyamatosan visszaköveteli a műkincseket.

Athén régóta azt állítja, hogy a műalkotásokat idegen megszállás idején, jogellenesen szerezték meg, míg a brit tisztviselők visszautasították a visszaszolgáltatásukra vonatkozó többszöri kérést. Nagy-Britannia érve az: a szobrok jogosan kerültek Lord Elgin, az Ottomán Portához akkreditált brit nagykövet tulajdonába, mivel az 1800-as évek elején Görögországot ellenőrző török hatóságok adták el azokat neki.

A British Museum kuratóriumának jelenlegi elnöke, George Osborne (volt brit pénzügyminiszter) most felvetette: visszaadhatják az Elgin-márványokat Görögországnak, ám az ajánlatban van egy hatalmas „de”:

csak ideiglenesen és cserébe olyan ókori leletekért, amelyeket még soha nem állítottak ki az Egyesült Királyságban.

További pikantériája az ügynek, hogy idén fény derült egy elképesztő csalásra és hanyagságra, a British Museum egy szakértője ugyanis éveken át árusított az eBay-en többezer, hiányosan katalógusba vett történelmi műkincset. Egy gyűjtő fülelte le, aki figyelmeztette a múzeumot, de az először csodabogárnak tartotta és nem vette komolyan. Az ügy ismét felhívta a figyelmet a vitatott Parthenon-szobrokra és egyesek megkérdőjelezték, hogy biztonságban vannak-e az intézményben.

A görög kulturális miniszternek az Elgin-márványokkal való bánásmóddal kapcsolatos kritikájára reagálva Osborne azt mondta: olyan megállapodást szeretne kidolgozni, amelynek értelmében a Parthenon-szobrokat Görögországba küldenék.

Ezt a brit parlament Kulturális, Média- és Sportbizottság képviselőinek is elmondta: meglátásuk szerint a múzeumban nagyon fontos szerepet játszanak ezek a műemlékek abban, hogy ne csak az ókori Athén történetét és a világban betöltött szerepét meséljék el, hanem azt is, hogyan kapcsolódott Athén más nagy civilizációkhoz.

„Úgy gondolom, érdemes lenne megvizsgálni - és erről közvetlen tárgyalásokat folytattam a görög kormánnyal -, hogy van-e valamilyen megállapodás, amely lehetővé tenné, hogy a szobrok egy része Görögországban töltse ideje egy részét. És hogy mi lenne az a partneri kapcsolat, amely ebből születne?” – fejtegette a volt pénzügyminiszter a képviselők előtt.

Elmondta, hogy a partnerség részeként „Görögországból olyan műtárgyak érkeznének Londonba, amelyek még soha nem hagyták el az országot. Ha a márványok kérdése könnyen megoldható probléma lenne, akkor már az 1810-es években vagy azóta megoldották volna” – tette hozzá.

A mostani, hosszú távú kölcsönzést felvető tárgyalások híre már 2023 januárjában kiszivárgott.

A probléma olyannyira nehezen oldható meg, hogy még a brexit-folyamatnak is a része volt, a tárgyalásos huzavonában végül Brüsszel vetette be érvként az akkor küszöbön álló kereskedelmi tárgyalások előtt, hogy „fair versenyt” és az „ellopott kulturális kincsek visszaadását” követelik, utóbbit Görögország nyomására az Elgin-márványok miatt.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×