A betegek és a hozzátartozók tudják: rák és rák között különbség van. Az egyiket könnyebb kezelni, a másik gyorsan elburjánzik és végzetes lehet. A tudósok évtizedek óta vadásznak azokra a molekulákra és a ráksejtek ama sebezhető pontjaira, amelyekkel egyrészt hatékonyabbá válhat a terápia, másrész az megkíméli az egészséges testszöveteket és nem okoz súlyos mellékhatásokat.
20 év fejlesztés után most valamiféle fény dereng az alagút végén. Egy amerikai kórházban dolgozó kutatók úgynevezett „célzott kemoterápia” útján, a tömör szöveteket tartalmazó úgynevezett szolid tumorokat megtámadó, rákellenes tablettát fejlesztettek ki.
A gyógymódok kutatása – főleg az úgynevezett immunoterápia, amikor elősegítik, hogy a beteg saját immunrendszere bánjon el a rákkal – már előrébb tartott az úgynevezett vérrákok esetében.
Az egyik legnagyobb rákkutató és -kezelő szervezet, az amerikai City of Hope által bejelentett terápia reményt adhat azoknak is, akiknél szolid tumorok alakultak ki. A kutatók egy érzékletes hasonlattal írták le, hogyan dolgozik a szer: „képzeljünk el egy hóvihart, amely lezárja egy hatalmas átszálló-reptér összes kapuját, amelyen át ki-be közlekednek a ráksejtek. Azaz, megakadályozza, hogy a rák a lezárt útvonalat kikerülve egy másikon át terjedjen” – magyarázta Linda Malkas, a City of Hope Molekuláris Diagnosztika és Kísérleti Terápiák professzora.
De hogyan is működik a „hóvihar-molekula”, amit AOH1996-nak neveztek el? Úgy, hogy egy olyan fehérjét támad meg – a PCNA-t, ami itt a reptér szerepét játssza – amely döntő fontosságú a tumorok DNS-ének sokszorosítása, a tumorok helyreállítása és növekedése számára. A szert kifejezetten a PCNA-nak a kifejezetten csak rákos sejtekben jelenlévő formájára fejlesztették ki.
A PCNA-ról a kutatók eddig úgy tartották, hogy ellenáll a gyógyszeres kezelésnek.
Az eddigi kutatások szerint a molekula eredményesen veszi fel a harcot a mell-, prosztata-, agy-, petefészek-, méhnyak-, bőr- és tüdőrákokkal szemben. A Cell Chemical Biology című szaklapban publikált tanulmány szerzői 70 különböző rákos sejtvonalon (azaz laborkörülmények között és nem embereken) tesztelték a molekulát. Az eredmények azt mutatják, hogy az AOH1996 „szelektív módon öl meg ráksejteket” úgy, hogy megzavarja a sejtek „szaporodási ciklusát”.
És, hogy mikor lesz ebből a gyógyításban alkalmazott gyógyszer? Átlagban
10 évig
tart a folyamat. Bár politikusok, influencerek és még a tudományban kételkedő kommentátorok is előszeretettel lengetnek be tudományos cikkeket, de fontos tudni: a mostani egy úgynevezett „korai kutatás” eredménye. Azaz, ezt még további kutatásoknak kell megerősítenie – többek között úgynevezett „szisztematikus áttekintéseknek”, amelyek már a téma több – tudományos cikkben taglalt – kutatási eredményét értékeli. A mostani eredményeket jelenleg egy úgynevezett első fázisú humán kísérletben vizsgálják a szer biztonsága és ideális adagolása után kutatva. 4-5 év múltán jön a többezer fővel végzett harmadik fázis, amely már a hatékonyságot és a mellékhatásokat vizsgálja, majd a gyógyszerügynökségek engedélyezési folyamata, amely zöld utat adhat a piacra kerüléshez.
