eur:
411.12
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az igazságszolgáltatás tervezett átalakítását ellenző ülőtüntetést oszlatják lovas rendőrök a parlamenthez vezető utak egyikén Jeruzsálemben 2023. július 24-én. Az izraeli parlament, a kneszet várhatóan a nap folyamán szavaz a társadalmat megosztó javaslatcsomagról. Izraelben március elején kezdődtek országos tüntetések a jogrendszer átalakítását célzó törvényjavaslatok miatt, amelyek a tiltakozók szerint gyengítenék az igazságszolgáltatás hatáskörét.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Az izraeli tartalékosok inkább nem harcolnak, fura okuk van rá

Tömegtüntetések rázták meg Izraelt, miután a parlament elfogadta a hatalmas felháborodást kiváltó bírósági reformot. Az utcai megmozdulások során közel húsz embert tartóztattak le, orvosok hirdettek sztrájkot és a hadseregre is átterjedt az elégedetlenség

Tel-Avivban demokráciát követelő tüntetők szálltak szembe a lovasrendőrökkel és vízágyúkkal, miután a Kneszet első olvasatban elfogadta a helyi Legfelsőbb Bíróság jogkörét megnyirbáló reformot. A módosítás lényege:

a testület nem érvénytelenítheti az izraeli kormány olyan döntéseit, amiket „túlzónak” tart.

A szavazásról kivonult az izraeli ellenzék, a koalíciós pártok képviselői így 64 igen és egyetlen nem szavazat mellett fogadták el a javaslatot.

A felháborodás akkora, hogy már hétfő reggel, a szavazás előtt voltak olyanok, akik az izraeli parlament épülete közelében oszlopokhoz láncolták magukat. Estére több ezer ember vonult az utcákra több városban, utakat zártak le és összecsaptak a rendőrséggel – jelentette a Reuters.

A kormány és Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonban makacsul kitart. Nem csoda, mivel a „nagy túlélő” csak a különlegesen nacionalista koalíciós partnereinek kedvére téve tudja egyben tartani a kormányát.

Az izraeliek egy része már január óta ideges, akkor jelentették be az igazságügyi módosító csomagot. A kormány szerint a Legfelsőbb Bíróság túlzásokba esik és túlpolitizált, bírálói szerint viszont a kabinet most annyit tesz, hogy megszünteti a végrehajtó hatalommal szembeni ellensúlyokat. A módosítás ellen már hónapok óta tüntetnek a zsidó államban.

Netanjahu a hétfőn kirobbant újabb elégedetlenség közepette találta megjegyezni azt, hogy „párbeszédre törekszik az ellenzékkel, és novemberre az összes politikai erő támogatását meg akarja nyerni. „Egyetértünk abban, hogy erős demokráciának kell lennünk, védenünk kell az egyéni jogokat, a bíróságoknak függetlennek kell maradniuk” – magyarázta a kormányfő, akit aznap reggel engedtek ki a kórházból, miután szívritmus-szabályzót kapott.

A reform annyira megosztotta az izraeli társadalmat, hogy

több ezer önkéntes tartalékos katona jelezte: nem hajlandó szolgálatra jelentkezni, ha a kormány folytatja terve megvalósítását.

Az Egyesült Államokban – aminek mindenkori vezetése különleges kapcsolatokat tart fenn Izraellel – zsidó csoportok elítélték a parlamenti voksot, azt állítva, hogy az fenyegeti a demokráciát és az amerikai zsidókkal való kapcsolatokat. A Fehér Ház ugyanakkor csak „szerencsétlennek” nevezte a szavazás eredményét, ami azt jelenti, hogy Netanjahu ennél több letolásra és büntetésre nem számíthat a tengerentúlról.

Jeruzsálem, 2023. július 24.
Az igazságszolgáltatás tervezett átalakítását ellenző ülőtüntetést oszlatják rendőrök a parlamenthez vezető utak egyikén Jeruzsálemben 2023. július 24-én. Az izraeli parlament, a kneszet várhatóan a nap folyamán szavaz a társadalmat megosztó javaslatcsomagról. Izraelben március elején kezdődtek országos tüntetések a jogrendszer átalakítását célzó törvényjavaslatok miatt, amelyek a tiltakozók szerint gyengítenék az igazságszolgáltatás hatáskörét.
MTI/EPA/Atef Szafadi
Jeruzsálem, 2023. július 24. Az igazságszolgáltatás tervezett átalakítását ellenző ülőtüntetést oszlatják rendőrök a parlamenthez vezető utak egyikén Jeruzsálemben. Izraelben március elején kezdődtek országos tüntetések a jogrendszer átalakítását célzó törvényjavaslatok miatt, amik a tiltakozók szerint gyengítenék az igazságszolgáltatás hatáskörét. MTI/EPA/Atef Szafadi

Miközben Jeruzsálemben az aszfalton húzva vonszolták el a rendőrök a Kneszet körül összegyűlt tüntetőket, a legnagyobb szakszervezet általános sztrájkkal fenyegetőzött. Az ellenzék korábban egymást váltó két miniszterelnöke, Benny Ganz és Jaír Lapid azt ígérték, hogy ha hatalomra kerülnek, visszavonják a reformot.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet az a Gazprom szállít, akinek a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli a pénzügyeit. Magyarország külügyminisztériuma már vizsgálja az orosz bankkal szembeni amerikai szankciók esetleges hatását, az amerikai pénzügyminisztérium azonban figyelmeztetett: aki a szankcionált bankokkal levelező kapcsolatot tart fenn, az "jelentős szankciós kockázattal" szembesülhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×