Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Vilnius, Lithuania - February 16 2022: Flag of NATO, European Union and Ukraine waving together in the sky
Nyitókép: Michele Ursi/Getty Images

Úgy tűnik, csalódás lesz a héten induló NATO-csúcs Ukrajnának

Miközben Kijev lelkes szomszédai – a baltiak és Lengyelország – mielőbb a szövetségben akarják látni az országot, egyik legnagyobb szövetségese késlelteti a felvételét. Zelenszkij elnök azt mondta: reméli, hogy konkrét menetrendet kap.

Joe Biden amerikai elnök közölte: Ukrajna felvételét csak azután lehet mérlegelni, hogy véget ért az Oroszország által indított háború.

Az elnök vasárnap indult Európába. A vilniusi NATO-csúcs előtt a hétfői napirendben szerepel egy Nagy-Britannia-i megálló és egy találkozó III. Károly királlyal. A protokoll-eseménynek tűnő megbeszélés ellenére már Biden indulása előtt világos volt, hogy a britek szerint ő fúrta meg Ben Wallace védelmi miniszter NATO-főtitkári esélyeit – azért, mert a britek erősködtek, hogy ki kell képezni az ukrán pilótákat az F–16-os vadászgépek használatára, de erről nem konzultáltak Washingtonnal.

Biden nem csak a brit jelöltet blokkolta, de úgy tűnik – egyelőre – Ukrajna NATO-tagságát is. „Szerintem nem áll készen a tagságra” – mondta a CNN-nek adott interjújában. „Szerintem nincs egyetértés a NATO-n belül, hogy befogadjuk-e Ukrajnát most, egy háború közepén a NATO-családba” – fogalmazott.

Hozzátette még azt is, hogy

korai megmondani és szavazni róla, amikor más feltételeknek is eleget kell tennie (Kijevnek), például a demokratizálódás témakörében.

Biden elmondta: hosszan beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a témáról és megígérte, hogy a Fehér Ház ugyanúgy fegyverrel látja el és garantálja Ukrajna biztonságát, ahogy Izraellel is teszi.

„Szerintem egy racionális útvonalat kell kijelölnünk Ukrajnának, hogy meg tudjon felelni a tagság követelményeinek” – mondta és jelezte, hogy a távolabbi jövőben Ukrajna bizonyosan csatlakozik, mert a NATO a nyitott ajtók politikáját követi.

Fenntartásai vannak Németországnak is az ukránok esetében említett „gyorsított felvételi procedúra” miatt, a briteknek viszont nincsenek.

A korábban konkrét meghívóra számító Zelenszkij ukrán elnök közölte: immár nem számít arra, hogy országa a háború vége előtt beléphetne a szövetségbe, de reméli, hogy „világos jelzést kap” az eheti csúcson, hogy hazáját fel akarják venni.

A heti program szerint Biden még hétfő este indul Vilniusba. Szerdán beszédet mond a helyi egyetemen.

Az elnök felemás kommunikációjára példa, hogy míg nyíltan kimondja: egyelőre nem akarja hogy Ukrajnát felvegyék az Észak-Atlanti Szövetségbe, zöld utat adott a roppant ellentmondásos és több, mint 100 ország által betiltott kazettás bombák ukrajnai exportjának.

Ide tartozik, hogy közben Erdogan török elnök jelezte Bidennek: Törökország szerint Svédország még mindig nem lehet NATO-tag, mert bár történt haladás, zavarja, hogy általa terrorszervezetnek nevezett kurd csoportok szabadon tüntethetnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×