Infostart.hu
eur:
386.7
usd:
333.05
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség

Új részletek a háború vitatott szabotázsakciójáról

A Fehér Ház már hónapokkal az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása előtt tudott egy készülő szabotázsról. A tippet, hogy közvetlenül az ukrán főparancsnoknak jelentő ukrán katonák terveztek támadást, egy európai titkosszolgálat adta a CIA-nek.

Miközben most a világ a Dnyeper folyón felrobban kahovkai gátra és a kibonatkozó humanitárius tragédiára figyel, újabb részletek kerültek napvilágra a háború egy másik nagy szabotázsakciójáról. Igaz, ebben nem forgott veszélyben több ezer ember otthona vagy élete.

Az amerikai Binden-kormányzat irányába inkább jóindulatúnak tartott Washington Post állította azt, hogy a Fehér Ház három hónappal a tavaly szeptemberi incidensek előtt, hírszerzési információt kapott arról, hogy Ukrajna tervet szőtt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantására.

A Post cikke szerint az ukrán fegyveres erők olyan búvárok kis csoportjával terveztek szabotázsakciót, ami közvetlenül Valerij Zaluzsnij tábornoknak, az ukrán katonaság főparancsnokának jelentett. A lap feltételezése az, hogy

így elkerülték, hogy Volodimir Zelenszkij elnök tudjon a műveletről.

A Post az idén, a Discord nevű platformra kiszivárogtatott titkos dokumentumokra alapozza állításait. Az anyagokat az amerikai Nemzeti Gárda egyik tagja tette közzé; ezek között szerepelt az ukrán tervről szóló európai hírszerzési jelentés, amelyet később megosztottak az amerikai, majd a német hírszerzéssel. A Post szerint az anyag hitelességét „több ország biztonsági illetékesei is megerősítették”.

Máig sem világos, hogy ki követte el a szabotázst: ahogy most is, a kahovkai gátrobbanás esetében is ez a helyzet. A Nyugat, és különösen Ukrajna Moszkvát vádolta, a Kreml viszont a Nyugatot. Seymour Hearsh amerikai oknyomozó újságíró spekulatív cikke szerint az Egyesült Államok alkalmazott amerikai búvárokat. Viszont később több európai lap és portál nyomozása szerint a német titkosszolgálat figyelme a robbanások helyszínei közelében járt Androméda nevű jacht felé fordult.

A hajót hamis útlevelekkel érkező személyek vették át és bérleti díját a Lengyelországban regisztrált, de szinte semmilyen látható tevékenységet nem végző, ukrán tulajdonú utazási iroda fizette ki – említette meg hetekkel ezelőtt a Süddeutche Zeitung nevű német lap és a Frontstory lengyel hírportál, amelyek szerint a német nyomozó két ukrán állampolgárt is az incidenshez kötöttek.

Bár az Egyesült Államok és más nyugati országok fegyverrel, információval és más módon is támogatják Ukrajnát az orosz inváziós erők elleni harcban,

hivatalos nyilatkozataik szerint azt kérték Kijevtől, hogy csak területe visszaszerzésére használja az eszközöket.

Az Északi Áramlat 2 átadását ugyanakkor ellenezte az Egyesült Államok és Joe Biden elnök nyíltan fenyegetőzött is azzal, hogy megakadályozhatják. A mostani hír szerint a CIA-nek is átadott, a tervről szóló híreszezési anyagot tavaly júniusban állították össze.

Egyes részletei nem, de mások megegyeznek a németek által vizsgált jelentés részleteivel.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×