Infostart.hu
eur:
388.61
usd:
335
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
3d render illustration of an underwater oil pipeline . The pipes are destroyed after the explosion.
Nyitókép: Serg Myshkovsky/Getty Images

Fordulat robbantásügyben: az Északi Áramlatnál az ukránok is tervezhettek valamit

Az USA egy európai szövetségese szállította az információt, melyet három hónappal a robbantás bekövetkezte előtt ismertek meg.

A tavaly szeptemberi robbantást kritikus infrastruktúra ellen elkövetett szabotázsakcióként ítélték el mind az USA, mind a nyugati államok, jelenleg is vizsgálatok zajlanak ezzal kapcsolatban - írja a CNN.

A hírszerzési értesülésről először a Washington Post írt: a lap a Jack Teixeira, a Légi Nemzeti Gárda tagja által kiszivárogtatott dokumentumok közt bukkant az információra.

A CNN-nek három amerikai tisztviselő is megerősítette, hogy

az Egyesült Államok előzetesen értesült az ukrán tervekről.

A Washington Post úgy tudja, a hírszerzés ukrán forrást idézett, amely szerint a nyugati szövetségeseknek "már majdnem egy éve megvolt az alapja arra, hogy Kijevet gyanúsítsák a szabotázzsal". A hírszerzés szerint azok, akik felelősek lehettek, közvetlenül Ukrajna főparancsnokának, Valerij Zaluzsnijnak jelentettek, "akit azért neveztek ki vezetőnek, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij ne tudjon a műveletről".

De a hírszerzés azt is közölte, hogy az ukrán katonai műveletet "felfüggesztették".

"Azt hiszem, önök is tudják, hogy három ország folytat vizsgálatot az Északi Áramlat szabotázsával kapcsolatban: Németország, Svédország és Dánia. Ezek a vizsgálatok folyamatban vannak, nem akarok az eredményük elébe menni" - mondta a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának stratégiai kommunikációért felelős koordinátora, John Kirby kedden.

Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékek Oroszországból az Európai Unióba szállították a gázt a Balti-tengeren keresztül. Pontosabban a 2-es vezetéket nem helyezték üzembe.

A robbantást a svédek fedezték fel: úgy fogalmaztak, szándékos lehetett, de nem tartották Svédország elleni támadásnak. Dán és norvég miniszterek szintén szabotázsakcióként tekintettek a robbantásra. Ukrajna akkoriban tagadta, hogy felelőssége lenne az ügyben,

Zelenszkij vezető tanácsadója pedig "mulatságos összeesküvés-elméletnek" nevezte az elképzelést.

"Bár élvezem az ukrán kormányról szóló mulatságos összeesküvés-elméletek gyűjtését, azt kell mondanom: Ukrajnának semmi köze a balti-tengeri balesethez" - írta Mihajlo Podoljak a Twitteren.

A Washington Post ugyanakkor arról számolt be, hogy ukrán tisztviselők igyekeztek Zelenszkijt távol tartani az Északi Áramlat elleni akció tervezésétől, hogy őszintén tagadhassa országa szerepvállalást a szabotázsban. Bár a tervet aztán állítólag elvetették az ukránok, de van hasonlóság azzal, amit a valódi robbantásról az eddigi vizsgálatok kiderítettek.

Az európai forrásból származó értesülése szerint az ukrán különleges műveleti erők hat tagja hamis személyazonosságot használva hajót akart bérelni, és egy "merülő jármű" segítségével elpusztítani vagy megrongálni a Balti-tenger fenekén lévő csővezetékeket.

A képzett búvárok hamis útleveleket használtak volna, a terv szerint Németországban szálltak volna jachtra a robbanóanyagokkal.

A terv, melynek hitelességét kezdetben a CIA megkérdőjelezte, pár részletben eltér attól, ami a valóságban történt. Mindazonáltal egyes források szerint az Egyesült Államok a nyáron több európai szövetségest is figyelmeztetett arra, hogy az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékeket megtámadhatják - áll a cikkben.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×