Infostart.hu
eur:
385.73
usd:
331.98
bux:
120779.31
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nigel Farage, a brit belpolitika radikálisan EU-ellenes táborának egyik kulcsfigurája, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) volt vezetője beszél az általa alapított Brexit Párt sajtótájékoztatóján Londonban 2019. április 23-án. Farage két hete alapította a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) támogató pártot. Az európai parlamenti választásra 2019. május 23. és 26. között kerül sor.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Nigel Farage szerint kudarcot vallott a brexit – a toryk miatt

Nagy-Britannia nem profitált a kilépésből gazdaságilag – ezt nem más mondta, mint az EU-ból való brit kilépés egyik vezető ideológusa. Az egykori Brit Függetlenségi Párt volt vezetője szerint a brit kormány volt az, amely tönkretette a lehetőséget.

Nigel Farage néhány éve még a brit politika fenegyereke volt. Nem csak a UKIP, a vehemensen EU- és migránsellenes Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja főnöke volt, európai parlamenti képviselőként szemtelen beszólásaival idegesítette rendszeresen az eurokrata elitet.

2016-ban, amikor a briteket megszavaztatták arról, hogy maradnának, vagy mennének-e az unióból, Farage még brit halászok flottilláját is a londoni Temze-szakaszra vezényelte, hogy nyomatékot adjon az Európai Unióval szakítani vágyók hangjának.

Akkor az ő elveit vallók győztek. Most azonban maga Farage tette a következő, az ő szájából meglepően hangzó kijelentést: „a brexit kudarcot vallott”. És azt is elismerte, hogy az Egyesült Királyság gazdaságilag nem húzott hasznot a belőle.

Mielőtt bárki azt képzelné, hogy Farage valamiféle megvilágosodáson esett volna át, az európai összefogás schumani elveinek hívévé vált és Beethoven örömódáját dúdolja immár a zuhanyban, a volt politikus, újabban médiaszemélyiség gyorsan megnevezte a bűnbakot.

„A brexit jó lehetőség volt, de a tory politikusok elrontották azt.

Amit a brexit bebizonyított az, hogy sajnos a mi politikusaink ugyanannyira haszontalanok, mint a brüsszeli kommisszárok... totálisan félremenedzseltük”

– mondta.

Farage a brexit mikéntjéről belháborút folytató brit konzervatívoknál is radikálisabb szakítást akart Európával, és nem hagyja ki a lehetőséget, hogy emiatt ostorozza is a kormányt. Például: szerinte a vállalati adó 19-ről 25 százalékra történő emelése elüldözi a vállalkozásokat a brit földről. „Jobban szabályozzák a saját vállalkozásainkat, mint az EU tagjaként tették” – mondta.

Mindehhez Rishi Sunak brit miniszterelnöknek is volt némi hozzáfűzni valója. Sunak maga is az EU-ból való kilépésért kampányolt. Szóvivője elvetette, hogy a brexit kudarcot vallott volna. „Ott a mezőgazdaság példája. A közös agrárpolitikából való kilépés azt jelenti, hogy az agrártámogatások fele immár nem az összes gazda csak 10 százalékát kitevő, leggazdagabb földbirtokosok zsebében landol”.

A brexit azonban olyan csont, amelyet a doktrinerebb toryk még mindig nem engednek el. Például: az utóbbi hetekben az a téma, hogy a Sunak-kormány miért nem töröl 4000, az EU-tagság idejéből fennmaradt szabályozást és törvényt. A kormány a napokban közölte, hogy csak 600, az EU-ból származó törvényt dob a máglyára.

Amire Sir Bill Cash, ismerten EU-ellenes, konzervatív parlamenti képviselő megvádolta Sunakot: szinte csak olyan törvényeket hatálytalanít, amelyek „triviálisak, eljárt felettük az idő vagy politikailag nem fontosak”. Az ügy még nincs lezárva, mert a Lordok Háza (felsőház) leszavazta a megöröklött EU-jogszabályokról szóló törvényt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
Esik az olaj, esik az arany, megy tovább a Mol - Mi történik a tőzsdéken?

Esik az olaj, esik az arany, megy tovább a Mol - Mi történik a tőzsdéken?

Eséssel zártak tegnap az amerikai tőzsdék, ez már zsinórban a második olyan kereskedési nap volt, amikor mindhárom vezető amerikai index mínuszban fejezte napot. A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Az amerikai esést lekövetve az ázsiai piacokon ugyancsak negatív elmozdulások voltak jellemzők, viszont Európában pozitívabb a kép. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×