Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Hszi Csin-ping kínai államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök koccint a moszkvai Kremlben tartott fogadáson 2023. március 21-én. Hszi Csin-ping előző nap érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba.MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Kreml/Pool/Pavel Birkin
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Kreml/Pool/Pavel Birkin

Nem változott a helyzet Ukrajnában Hszi Csin-ping moszkvai látogatása óta

Nehéz látni, milyen konkrét eredményt hozott Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatása – azon kívül, hogy nyitva hagyott egy ablakot a nyugati világtól izolált Oroszországnak. Még konkrét gazdasági megállapodásokról sem érkeztek hírek.

Közös nyilatkozat, egymás méltatása, halált okozó fegyverek exportjáról semmi, csakúgy, mint a Kínába átirányított orosz gázt szállító vezetékről. Körülbelül így zárult Hszi Csin-Ping kínai elnök háromnapos moszkvai állami útja, amelynek során tárgyalt a Nemzetközi Büntetőbíróság által háborús bűnös vádlottnak minősített Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Még a nyugaton szervilisnek tartott orosz újságírók kutakodását is leszerelték a sajtóeseményeken.

"Ukrajna kapcsán döntöttek valamit?" – "Mit lehet dönteni?” – kérdezett vissza Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov a Kommerszant szerint. "Hát van kínai béketerv... ami idegesíti a Nyugatot..." – "A Nyugatot idegesíti, Moszkvában tiszteletet vív ki. Téma volt" – körülbelül ennyivel zárult a párbeszéd.

A két vezető közös nyilatkozatában

az orosz fél nagyra értékelte Peking "pozitív szerepét, objektív, elfogulatlan álláspontját" az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Megjegyezték: elítélik, ha egy ország vagy országok csoportja, katonai, politikai vagy más téren más országok legitim biztonsági érdekei rovására próbál előnyökhöz jutni. Hszi Csin-Ping részéről pedig gesztus volt, hogy a Putyinnal szembeni vádemelés ellenére utazott Moszkvába. Még meg is hívta magához az orosz elnököt, aki egyre kevesebb országba tud szabadon utazni.

Moszkva közben remélte, hogy Kína gazdasági értelemben kitárja előtte a kapukat – például, a földgáz-importja növelésével. Azonban a Szibéria Ereje 2 nevű, Mongólián át Kínába haladó orosz vezetékről szóló bejelentés elmaradt. Tudósítók szerint Putyin még kedden is úgy emlegette a témát, mintha már letárgyalt ügylet lett volna. Az új vezeték arról az északi-tengeri Jamal-félszigetnél található mezőről szállítaná a gázt, ahonnan Európába is küldött a Gazprom.

A közös nyilatkozatban Putyin 89 milliárd köbméter leszállítását ígérte Kínának, amelyet az FT szerint csak úgy lehet megvalósítani, ha üzembe helyezik az új vezetéket. Hszi Csin-Ping elnök viszont a szokásos pókerarcot felvéve hallgatott a témáról.

"Pekingi vicc"

Közben a konzervatív amerikai agytröszt, a Jamestown Foundation arról írt, hogy Moszkva miért nem számíthat mindenben Kínára: "Kína nem szállít neki fegyvert, mert bár Hszi nem akarja Putyin vereségét, tart attól, hogy megmentse a Nyugat által kijelölt vesztest. Nem akar szembeszállni a nyugati koalícióval és nem akarja aláásni a jelenlegi világrendet. Pekingnek jó az időnyerés és annak kivárása, hogy a gondok maguktól oldódjanak meg" – írta.

A Kommerszant című lap közben az orosz kacsa és vicc szavak rímelését kihasználó szójátékkal Pekingi viccnek nevezte a Hszi-vizitet. "Vlagyimir Putyin kapott egy kacsát az ukrán borscsba, Hszitől" – tette hozzá a cikkíró, aki szerint a vizit majdnem legfontosabb újdonsága Putyin megjegyzése volt: ha Nagy-Britannia közel áll, hogy gyengített uránt tartalmazó lőszert adjon Ukrajnának, (amit ő tévesen "nukleáris komponensűnek" nevezett), akkor "Oroszország kénytelen lesz reagálni" – ami a lap szerint utalás az atomfegyver bevetésére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×