Infostart.hu
eur:
355.99
usd:
306.18
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Hszi Csin-ping kínai államfő (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök az országaik közötti átfogó partnerség és stratégiai együttműködés továbbfejlesztéséről szóló dokumentumok aláírási ünnepségén a moszkvai Nagy Kreml-palotában 2023. március 21-én. Hszi Csin-ping előző nap érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Vlagyimir Asztapkovics

Orosz–kínai csúcs: kiderült, mennyire függ most Moszkva Pekingtől

Befejezte háromnapos oroszországi látogatását a kínai elnök, aki orosz kollégájával szorosabbra fűzi stratégiai partnerségét. Seremet Sándor, az Eurázsia Központ szakértője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint komoly gesztus, hogy Hszi Csin-ping Moszkvába utazott.

Három napot töltött Oroszországban Vlagyimir Putyin orosz elnök vendégeként Hszi Csin-ping, Kína vezetője. A tárgyalásokon jelen volt az orosz biztonsági tanács elnöke, Dmitrij Medvegyev, a külügyminiszter Szergej Lavrov, de a védelmi miniszter Szergej Sojgu is, emiatt az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő úgy vélekedett, a tárgyalások igen kiterjedt kérdéskört ölteltek fel.

"A kínai elnök elmondta, hogy az orosz–kínai kapcsolatok létfontosságú jelentőséggel bírnak a világrend és az emberiség sorsa tekintetében, erről nekem az a benyomásom, hogy politikailag megerősítették egymást abban, hogy Peking és Moszkva a többpólusú világrend kialakításában egyetért, gazdasági szempontból pedig egyre szorosabb lesz az együttműködés a két ország között" – mondta Seremet Sándor.

Az Eurázsia Központ szakértője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint diplomáciai szempontból komoly gesztus, hogy a kínaí elnök személyesen látogatott Moszkvába, és nem például magához hívta az orosz elnököt.

A gazdasági együttműködések közül kiemelte az alábbiakat:

  • két nyilatkozat szól a stratégiai kapcsolatok megerősítéséről
  • egy megállapodás a gazdasági együttműködés 2030-ig szóló fejlesztési stratégiájáról
  • békés, közös "atomfejlesztések"
  • energiahordozók szállításának intenzitása
  • logisztikai útvonalak megerősítése (északi hajózási útvonal, Bajkál-Amur és Transzszibériai vasútvonal fejlesztése).

Hogy ez mennyiben képes segíteni Oroszországot, azzal kapcsolatban nyomatékosította,

Kína lett az orosz szénhidrogén legnagyobb felvásárlója azok után, hogy Oroszország az európai piacoktól elesett.

"Másrészt a szankciók következtében Oroszországban importhiány lépett fel, ebben a tekintetben az orosz gazdaság nagyon nagy mértékben Kínára van utalva, mondhatjuk, függ tőle" – magyarázta a szakértő.

A másik oldalon Kína így elérte, hogy a hatalmas energiaigényét Oroszországból úgy tudja kielégíteni, hogy kedvezményesebb áron tud hozzájutni a kőolajhoz, a világpiaci árhoz képest több mint 30 százalékkal olcsóbban – mutatott rá Seremet Sándor.

Elmondta még, hogy Kína számára kiemelten fontos lenne, hogy valamilyen sikere legyen az ukrajnai béke elérésében, ezzel ugyanis nemzetközi tekintélyt vívna ki magának, ehhez azonban fontos lehetne, hogy találkozzon az ukrán elnökkel is, ami Volodimir Zelenszkijnek bizonyára fontos lenne, "hiszen Ukrajnának Kína volt a top kereskedelmi partnere a háború előtt, igaz, egy ilyen találkozónak a nyugati partnerek nem igazán örülnének".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×