Infostart.hu
eur:
365.36
usd:
324.85
bux:
143326.2
2026. október 22. csütörtök Előd
Hszi Csin-ping kínai államfő (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök az országaik közötti átfogó partnerség és stratégiai együttműködés továbbfejlesztéséről szóló dokumentumok aláírási ünnepségén a moszkvai Nagy Kreml-palotában 2023. március 21-én. Hszi Csin-ping előző nap érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Vlagyimir Asztapkovics

Orosz–kínai csúcs: kiderült, mennyire függ most Moszkva Pekingtől

Befejezte háromnapos oroszországi látogatását a kínai elnök, aki orosz kollégájával szorosabbra fűzi stratégiai partnerségét. Seremet Sándor, az Eurázsia Központ szakértője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint komoly gesztus, hogy Hszi Csin-ping Moszkvába utazott.

Három napot töltött Oroszországban Vlagyimir Putyin orosz elnök vendégeként Hszi Csin-ping, Kína vezetője. A tárgyalásokon jelen volt az orosz biztonsági tanács elnöke, Dmitrij Medvegyev, a külügyminiszter Szergej Lavrov, de a védelmi miniszter Szergej Sojgu is, emiatt az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő úgy vélekedett, a tárgyalások igen kiterjedt kérdéskört ölteltek fel.

"A kínai elnök elmondta, hogy az orosz–kínai kapcsolatok létfontosságú jelentőséggel bírnak a világrend és az emberiség sorsa tekintetében, erről nekem az a benyomásom, hogy politikailag megerősítették egymást abban, hogy Peking és Moszkva a többpólusú világrend kialakításában egyetért, gazdasági szempontból pedig egyre szorosabb lesz az együttműködés a két ország között" – mondta Seremet Sándor.

Az Eurázsia Központ szakértője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint diplomáciai szempontból komoly gesztus, hogy a kínaí elnök személyesen látogatott Moszkvába, és nem például magához hívta az orosz elnököt.

A gazdasági együttműködések közül kiemelte az alábbiakat:

  • két nyilatkozat szól a stratégiai kapcsolatok megerősítéséről
  • egy megállapodás a gazdasági együttműködés 2030-ig szóló fejlesztési stratégiájáról
  • békés, közös "atomfejlesztések"
  • energiahordozók szállításának intenzitása
  • logisztikai útvonalak megerősítése (északi hajózási útvonal, Bajkál-Amur és Transzszibériai vasútvonal fejlesztése).

Hogy ez mennyiben képes segíteni Oroszországot, azzal kapcsolatban nyomatékosította,

Kína lett az orosz szénhidrogén legnagyobb felvásárlója azok után, hogy Oroszország az európai piacoktól elesett.

"Másrészt a szankciók következtében Oroszországban importhiány lépett fel, ebben a tekintetben az orosz gazdaság nagyon nagy mértékben Kínára van utalva, mondhatjuk, függ tőle" – magyarázta a szakértő.

A másik oldalon Kína így elérte, hogy a hatalmas energiaigényét Oroszországból úgy tudja kielégíteni, hogy kedvezményesebb áron tud hozzájutni a kőolajhoz, a világpiaci árhoz képest több mint 30 százalékkal olcsóbban – mutatott rá Seremet Sándor.

Elmondta még, hogy Kína számára kiemelten fontos lenne, hogy valamilyen sikere legyen az ukrajnai béke elérésében, ezzel ugyanis nemzetközi tekintélyt vívna ki magának, ehhez azonban fontos lehetne, hogy találkozzon az ukrán elnökkel is, ami Volodimir Zelenszkijnek bizonyára fontos lenne, "hiszen Ukrajnának Kína volt a top kereskedelmi partnere a háború előtt, igaz, egy ilyen találkozónak a nyugati partnerek nem igazán örülnének".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Matolcsy György őrizetbe vétele után körözik Matolcsy Ádámot, a fiát is

Miután őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét, a fia, Matolcsy Ádám is feltűnt a rendőrség körözési listáján. Az ügyészség korábban közölte: szerdán két embert vett őrizetbe a főügyészség, és két ember ellen nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozta. Előzőleg gyanúsítottként hallgatták ki Matolcsy Györgyöt és bűntársait. A letartóztatásról várhatóan pénteken dönt a bíróság.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
Megfázott a forint

Megfázott a forint

Kora délutánra 365,7-ig gyengült szerdán a forint az euróval szemben, a dollár pedig 326 forintra, így a magyar deviza a kedd reggeli 362,4-es szint óta szinte megállás nélkül veszített értékéből. Igaz, délután óta a gyengülés megállt, de fordulat nem következett be, enyhe mínuszban oldalazik a forint. A hazai fizetőeszközre nehezedő nyomást egyszerre fűti a romló nemzetközi hangulat – a francia tízéves hozam 24 éves csúcsra, 5 százalékra ugrott, emelkednek az amerikai hozamok, és újra drágul az olaj és a gáz – és a költségvetés bejelentése utáni piaci átpozicionálás. Közben Kármán András pénzügyminiszter Reutersnek adott interjút: a tárcavezető akár 2032-es euróbevezetésről beszélt, az ERM-2-be lépéssel kapcsolatban azonban óvatosan fogalmazott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×