Infostart.hu
eur:
388.96
usd:
335.54
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Hszi Csin-ping kínai államfő (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök az országaik közötti átfogó partnerség és stratégiai együttműködés továbbfejlesztéséről szóló dokumentumok aláírási ünnepségén a moszkvai Nagy Kreml-palotában 2023. március 21-én. Hszi Csin-ping előző nap érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Vlagyimir Asztapkovics

Orosz–kínai csúcs: kiderült, mennyire függ most Moszkva Pekingtől

Befejezte háromnapos oroszországi látogatását a kínai elnök, aki orosz kollégájával szorosabbra fűzi stratégiai partnerségét. Seremet Sándor, az Eurázsia Központ szakértője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint komoly gesztus, hogy Hszi Csin-ping Moszkvába utazott.

Három napot töltött Oroszországban Vlagyimir Putyin orosz elnök vendégeként Hszi Csin-ping, Kína vezetője. A tárgyalásokon jelen volt az orosz biztonsági tanács elnöke, Dmitrij Medvegyev, a külügyminiszter Szergej Lavrov, de a védelmi miniszter Szergej Sojgu is, emiatt az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő úgy vélekedett, a tárgyalások igen kiterjedt kérdéskört ölteltek fel.

"A kínai elnök elmondta, hogy az orosz–kínai kapcsolatok létfontosságú jelentőséggel bírnak a világrend és az emberiség sorsa tekintetében, erről nekem az a benyomásom, hogy politikailag megerősítették egymást abban, hogy Peking és Moszkva a többpólusú világrend kialakításában egyetért, gazdasági szempontból pedig egyre szorosabb lesz az együttműködés a két ország között" – mondta Seremet Sándor.

Az Eurázsia Központ szakértője, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint diplomáciai szempontból komoly gesztus, hogy a kínaí elnök személyesen látogatott Moszkvába, és nem például magához hívta az orosz elnököt.

A gazdasági együttműködések közül kiemelte az alábbiakat:

  • két nyilatkozat szól a stratégiai kapcsolatok megerősítéséről
  • egy megállapodás a gazdasági együttműködés 2030-ig szóló fejlesztési stratégiájáról
  • békés, közös "atomfejlesztések"
  • energiahordozók szállításának intenzitása
  • logisztikai útvonalak megerősítése (északi hajózási útvonal, Bajkál-Amur és Transzszibériai vasútvonal fejlesztése).

Hogy ez mennyiben képes segíteni Oroszországot, azzal kapcsolatban nyomatékosította,

Kína lett az orosz szénhidrogén legnagyobb felvásárlója azok után, hogy Oroszország az európai piacoktól elesett.

"Másrészt a szankciók következtében Oroszországban importhiány lépett fel, ebben a tekintetben az orosz gazdaság nagyon nagy mértékben Kínára van utalva, mondhatjuk, függ tőle" – magyarázta a szakértő.

A másik oldalon Kína így elérte, hogy a hatalmas energiaigényét Oroszországból úgy tudja kielégíteni, hogy kedvezményesebb áron tud hozzájutni a kőolajhoz, a világpiaci árhoz képest több mint 30 százalékkal olcsóbban – mutatott rá Seremet Sándor.

Elmondta még, hogy Kína számára kiemelten fontos lenne, hogy valamilyen sikere legyen az ukrajnai béke elérésében, ezzel ugyanis nemzetközi tekintélyt vívna ki magának, ehhez azonban fontos lehetne, hogy találkozzon az ukrán elnökkel is, ami Volodimir Zelenszkijnek bizonyára fontos lenne, "hiszen Ukrajnának Kína volt a top kereskedelmi partnere a háború előtt, igaz, egy ilyen találkozónak a nyugati partnerek nem igazán örülnének".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×