„Annak idején szép logikus érvekkel vezettem le, hogy a legjobb lesz nekünk a kilépés…, de azóta kiderült, hogy ez egy katasztrófa” – emlékezett vissza egy betelefonáló a brit LBC-rádióban a 2016-os brexitnépszavazásra. Mint mondta, akkor fel sem merült benne, hogy Nagy-Britannia kilép a közös piacból és a vámunióból. A szigetország 2020. január 31-én búcsúzott az uniótól, a két mechanizmusban azonban még 11 hónapig bent maradt.

Boris Johnson akkori miniszterelnök a tőle megszokott kissé komolytalan, de lelkesítő beszédében azt mondta: az ország végre megmutathatja teljes potenciálját, a „globális Britannia” felemelkedését segítő nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodások bonanzája azonban elmaradt. Az Egyesült Államokkal sem sikerült még ilyet kötni, miközben Joe Biden elnök azért gyakorol nyomást legközelebbi szövetségesére, hogy az EU-val folytatódó vámolási vitájában ne tegyen olyat, ami árthat az északír békének.

Az utóbbi időben készült felmérések szerint egyre gyakoribb érzés a „bregret”, avagy a sajnálat, hogy valaki a brexitre szavazott. Egy napokban készült felmérés szerint

a 632 parlamenti körzetből 629-ben többségben vannak azok, akik szerint rossz ötlet volt az kilépés.

A BBC Stratford-upon-Avonban járt, ami immár két dologról híres: Shakespeare szülővárosa és itt szavaztak az emberek 52 százalékkal, 48 ellenében a brexitre, pontosan úgy, ahogy az egész ország. A riporterek találtak olyanokat, akik ma is a kilépésre voksolnának és akik azt mondják: túl korai még ítélkezni. Mások arról beszéltek, hatalmas hiba volt. A brit egészségügyben dolgozó európaiak nagy része elment. „Anyukám egy idősotthonban volt, jól gondozták, de hazamentek az ápolók. Most ezek az ágazatok keresik a dolgozókat” – panaszolta egy nyilatkozó.

A brit politikai elit viszont az ellenkezőjét hajtogatja: Rishi Sunak brexitpárti kormányfő szerint az ország gazdagodik az új szabadságban. Az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Sir Keir Starmer pedig kerek perec közölte: nem vinné vissza az országot az EU-ba. Pedig, a G7-es csoportba tartozó uniós gazdaságok jobban teljesítenek és növekednek, míg

idén egyedül a brit zsugorodik, 0,6 százalékkal

– közölte elemzésében az IMF.

John Springford, az Európai Reformközpont elemző műhely igazgatóhelyettese szerint a brexit 5,5 százalékkal vetette vissza a brit gazdaság növekedését 2022. közepére. A brit Felelős Költségvetési Hivatal ehhez azt tette hozzá: az EU-kilépés „kifejezetten negatív hatással bírt” a brit kereskedelemre. Viszont az export és import hosszú ideig 15 százalékkal alacsonyabb marad ahhoz képest, ha a szigetország EU-tag maradt volna – tették hozzá.