Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
MTI/EPA/Andy Rain
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brexit: bánják a britek, de jó ideig nincs visszaút az unióba

A britek többsége már bánja, hogy kiléptek az Európai Unióból. Mindeközben a skót kormány az Egyesült Királyságtól való függetlenedést pedzegeti.

"A pandémia, és nem utolsósorban az energiaválság következményei miatt a közvélemény-kutatók most úgy mérik, hogy bizony ez a lépés elhamarkodott volt" – mondta az InfoRádióban Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense.

Egy friss kutatás szerint a több mint hatszáz választókerületből alig háromban maradt meg a brexit többségi támogatottsága. Szó van arról, hogy újra szorosabb kapcsolat lehet az Európai Unió és Nagy-Britannia között, de most sem a jelenleg uralmon lévő Konzervatív Párt, sem pedig a következő választásokon esélyes Munkáspárt nem vállal ilyen típusú programot.

Gálik Zoltán elmondta: jelenleg több kérdésben is tárgyalnak az Egyesült Királysággal, például az északír szerződés kereteinek a rugalmasabbá tételében. Itt nagyon hamar változások is várhatók, és talán

könnyebb lesz az áruforgalom a Nagy-Britannia és Észak-Írország között.

A szolgáltatásokról is tárgyalnak bizonyos szinten, hogy a két ország jobban tudjon együttműködni. Ugyanakkor a kapcsolatrendszer nagyszabású újragondolásáról nincs szó.

Időről időre felmerül Skócia függetlenségének kérdése. Skócia 2014-ben döntött úgy egy népszavazáson, hogy az Egyesült Királyság része marad. A brexit előtt a skótok több mint 60 százaléka úgy gondolta, hogy bent kellene maradniuk az Európai Unióban, és nehezményezték, hogy akaratuk ellenére "kivitte őket" az Egyesült Királyság többi része az unióból.

Az új népszavazáshoz a brit parlament hozzájárulása kellene, és törvényt kellene alkotni.

A Skót Nemzeti Pártból és a Zöldekből álló skót kormány döntő többségben szeretne függetlenedni az Egyesült Királyságtól.

Pár hónappal ezelőtt megpróbálták ezt döntésre vinni, és megkérdezték a bíróságot, hogy egy népszavazással lehetne-e a Westminster nélkül is jövő szeptemberben népszavazást tartani a függetlenségről.

A bíróság ezt nem engedte, viszont a skót kormány azt mondta, hogy a következő választáson egy olyan programmal indulna, amiben egyértelműen megfogalmaznák, hogy elindítanák a függetlenségi tárgyalásokat, ha kormányra kerülnek. "Kvázi ez még egy népszavazás lenne, és ebben nyilatkozhatnak majd a választók arról, hogy támogatják-e a függetlenséget" – jegyezte meg Gálik Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×