INFORÁDIÓ
2023. január 28. szombat
Karola, Károly

brexit

nagy-britannia

adó

beatles

A brit jegybank, a Bank of England londoni épülete előtt egy esernyős járókelő 2022. november 3-án. A monetáris tanács háromnegyed százalékponttal 3 százalékra emelte az alapkamatát, ami az utóbbi több mint 30 évben a brit jegybank legnagyobb kamatlábemelése.

Tiszta Európa, avagy mi köze van a Beatlesnek a brexithez

A brexit “európaibb országgá tette Nagy-Britanniát, mint amilyen korábban volt” - ezt az ironikus kommentárt fűzte a Financial Times véleményírója a szigetországot sújtó gazdasági és politikai bajokhoz.

A britek korábban élcelődve vontak egyenlőségjelet a francia nemzet és a sztrájkok közé. Csakhogy az idén bemutatták, és még nem is végeztek annak bemutatásával, hogy ők is le tudnak állni és nem csak egy napra.

Egyes brit közgazdászok már mondogatják: az EU-ból való kilépés áll a Nagy-Britanniát sújtó pénzügyi válság hátterében.

2021. utolsó negyedévében a brit GDP több, mint 5 százalékkal volt alacsonyabb, mintha a szigetország bennmaradt volna az EU-ban. A Gazdasági és Társadalmi Kutatóintézet szerint pedig a Brexit jelentősen akadályozza a kétoldalú, brit-európai kereskedelmet. Nagy-Britanniából 16 százalékkal kevesebb áru ment a kontinensre, onnan pedig 20 százalékkal kevesebb érkezett a britekhez. Michael Saunders, a Bank of England pénzpolitikai bizottságának volt tagja úgy fogalmazott, hogy a brit gazdaságban „örökre kárt okozott” a kilépés.

A jogi értelemben történő távolodás azonban paradox módon még inkább európai arculatot ad a brit szigeteknek – ez az ironikus meglátása a Financial Timesnak.

Miért? Mert például gyengült a brit valuta, magasabbak az adók és zavarosabb a politika, ami, a cikkíró szerint annak a jele, hogy a brexit európaibb országot csinált az Egyesült Királyságból, mint előtte volt.

A cikk megemlíti, hogy a brexit előtt közel másfél eurót ért egy font. Utána viszont már csak közel 1-et. Aztán ott van az adóztató "nagy állam koncepciójával" való megbékélés. Mindezt a konzervatívok propagálják. De, jegyzi meg az FT: a kontinensen a szociáldemokraták biztos elpirulnak a büszkeségtől, amiért a britek ilyen jól másolták le a mintát.

Az adóemelés nem a brexit óta, hanem részben a brexit miatt történt – folytatódik az eszmefuttatás - mivel a szigetország feladott egy gazdasági növekedési lehetőséget, amikor akadályokat gördített a legnagyobb és legközelebbi piacával való kereskedés elé. Emiatt több adót kell kivetnie, hogy az állam ugyanolyan szinten tudja ellátni feladatait, mint korábban.

1994-ben még csak 28 százalékon állt az adószint, most, Liz Truss gazdasági kísérlete és Jeremy Hunt pénzügyminiszternek az azt korrigáló költségvetésével néhány millió brit munkavállalót rángatnak bele a magasabb, 40 százalékos adókulcsba. Ismét aktuálissá válik a Beatles „Taxman” című száma a mindent besöprő adóellenőrről.

Aztán ott van az, ami a brexit előtt megkülönböztette a briteket a kontinens egy jelentős részétől: a politikai stabilitás. Olaszországban egymásnak adták a kilincset a kormányfők. A briteknél nem, pontosabban 2016 előtt nem, mert azóta hat év alatt öt miniszterelnök is volt. Közben erősödik a briteknél korábban is jelenlévő „puha korrupció”. Ezzel most az ország egyfajta „Mediterrán demokráciává” kezd válni, miközben skandináv módra adóztat – jegyzi meg az FT.

Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018