Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
A brit jegybank, a Bank of England londoni épülete előtt egy esernyős járókelő 2022. november 3-án. A monetáris tanács háromnegyed százalékponttal 3 százalékra emelte az alapkamatát, ami az utóbbi több mint 30 évben a brit jegybank legnagyobb kamatlábemelése.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Tiszta Európa, avagy mi köze van a Beatlesnek a brexithez

A brexit “európaibb országgá tette Nagy-Britanniát, mint amilyen korábban volt” - ezt az ironikus kommentárt fűzte a Financial Times véleményírója a szigetországot sújtó gazdasági és politikai bajokhoz.

A britek korábban élcelődve vontak egyenlőségjelet a francia nemzet és a sztrájkok közé. Csakhogy az idén bemutatták, és még nem is végeztek annak bemutatásával, hogy ők is le tudnak állni és nem csak egy napra.

Egyes brit közgazdászok már mondogatják: az EU-ból való kilépés áll a Nagy-Britanniát sújtó pénzügyi válság hátterében.

2021. utolsó negyedévében a brit GDP több, mint 5 százalékkal volt alacsonyabb, mintha a szigetország bennmaradt volna az EU-ban. A Gazdasági és Társadalmi Kutatóintézet szerint pedig a Brexit jelentősen akadályozza a kétoldalú, brit-európai kereskedelmet. Nagy-Britanniából 16 százalékkal kevesebb áru ment a kontinensre, onnan pedig 20 százalékkal kevesebb érkezett a britekhez. Michael Saunders, a Bank of England pénzpolitikai bizottságának volt tagja úgy fogalmazott, hogy a brit gazdaságban „örökre kárt okozott” a kilépés.

A jogi értelemben történő távolodás azonban paradox módon még inkább európai arculatot ad a brit szigeteknek – ez az ironikus meglátása a Financial Timesnak.

Miért? Mert például gyengült a brit valuta, magasabbak az adók és zavarosabb a politika, ami, a cikkíró szerint annak a jele, hogy a brexit európaibb országot csinált az Egyesült Királyságból, mint előtte volt.

A cikk megemlíti, hogy a brexit előtt közel másfél eurót ért egy font. Utána viszont már csak közel 1-et. Aztán ott van az adóztató "nagy állam koncepciójával" való megbékélés. Mindezt a konzervatívok propagálják. De, jegyzi meg az FT: a kontinensen a szociáldemokraták biztos elpirulnak a büszkeségtől, amiért a britek ilyen jól másolták le a mintát.

Az adóemelés nem a brexit óta, hanem részben a brexit miatt történt – folytatódik az eszmefuttatás - mivel a szigetország feladott egy gazdasági növekedési lehetőséget, amikor akadályokat gördített a legnagyobb és legközelebbi piacával való kereskedés elé. Emiatt több adót kell kivetnie, hogy az állam ugyanolyan szinten tudja ellátni feladatait, mint korábban.

1994-ben még csak 28 százalékon állt az adószint, most, Liz Truss gazdasági kísérlete és Jeremy Hunt pénzügyminiszternek az azt korrigáló költségvetésével néhány millió brit munkavállalót rángatnak bele a magasabb, 40 százalékos adókulcsba. Ismét aktuálissá válik a Beatles „Taxman” című száma a mindent besöprő adóellenőrről.

Aztán ott van az, ami a brexit előtt megkülönböztette a briteket a kontinens egy jelentős részétől: a politikai stabilitás. Olaszországban egymásnak adták a kilincset a kormányfők. A briteknél nem, pontosabban 2016 előtt nem, mert azóta hat év alatt öt miniszterelnök is volt. Közben erősödik a briteknél korábban is jelenlévő „puha korrupció”. Ezzel most az ország egyfajta „Mediterrán demokráciává” kezd válni, miközben skandináv módra adóztat – jegyzi meg az FT.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×