Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Füst száll a magasba egy detonáció után Kijevben 2022. március 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Felipe Dana

Nyugati hangok: kétséges Kijev ostroma

Egyes nyugati illetékesek szerint kétségessé vált, hogy Oroszország elszánja-e magát a Kijev elleni támadásra, mert hatalmas árat kellene fizetnie ezért. Közben az oroszok az eddig jobbára csendes és nyugaton fekvő Lviv környékén bombáztak, és azt állítják, benyomultak Mariupolba.

Nyugati vezetők eddig arról beszéltek, hogy elkerülhetetlenül bekövetkezik az ukrán főváros elleni totális orosz támadás. A Kijev felé északról tartó – és a levegőből látható – masszív menetoszlop azonban jobbára elakadt: vagy az ukránok ellenállása miatt, vagy mert az oroszok valami másra készülnek.

Egyes elemzések szerint az oroszok olyan veszteségeket szenvedtek, amelyek miatt nincs elég erejük ostromgyűrűbe fogni az ukrán fővárost. „Nagy kérdés, hogy Moszkva meg akarja-e támadni Kijevet. Szerintem bombázás nélkül ez nagyon sokba kerülne neki.

Nem mondom, hogy nem lépik meg, csak azt, hogy nem tudom.

A támadó ilyen helyzetben felméri, hogyan használja fel a lőszert. Azt hiszem, ki kell várnunk, hogy meg akarják-e támadni vagy meg akarják-e fojtani Kijevet?” – mondta az Independent által idézett illetékes, aki szóhasználata és a lakosok számára tragikus helyzet klinikai leírása alapján magas rangú katonatiszt lehet.

Kijevben péntekre véget ért a 35 órás kijárási tilalom, ami előírta, hogy csak különleges engedéllyel lehetett kimenni az utcára. A szemtanúk arról számoltak be, hogy az orosz erők a külvárosokban álló toronyházakat lövik és észak-nyugatról blokkolják a fővárost. Ruszlan Levijev, a Conflict Intelligence csoport nevű biztonsági-elemzőközpont alapítója szerint az oroszoknak további két hétbe telhet, mire valamennyire hatásos ostromzár alá tudják venni a várost.

Az ukrán vezetés közben arra kérte azokat a férfiakat, akik elhagyták Kijevet, hogy térjenek vissza a város megvédésre, Vitalij Klicsko polgármester pedig közölte:

az oroszok soha nem foglalják el a várost.

Péntekre az oroszok máshol sem értek el propagandaértékkel felérő hadisikert. Nem foglalták el a Kijev közelében fekvő Irpinyt vagy Markivot, és nem támadták meg a jelentős mértékben orosz ajkú és az orosz kultúrában kiemelt helyet elfoglaló Odesszát, Ukrajna tengerparti nagyvárosát. Ugyanakkor azt állították, hogy behatoltak egy másik kikötővárosba, Mariupolba, melynek elfoglalásával össze tudnák kötni a 2014-ben elcsatolt Krímet a Moszkva-barát lázadók által uralt kelet-ukrajnai szakadár köztársaságokkal.

Magában a városban a korábbi optimista nyilatkozatok után, hogy a legtöbb ott menedéket kereső ember túlélte a helyi drámaszínház elleni bombázást, a pénteki hírek még mindig arról szóltak, hogy takarítják a romokat és keresik a túlélőket.

Közben Moszkva ENSZ-nagykövete megismételte az orosz vezetés állítását: nem ők támadták az épületet. „Sok a hamis hír, információs háború folyik, amely nagyobb, mint a csatamező, és aki megnyeri az információs háborút, az nyeri meg a háborút” – magyarázta Vaszilij Nyebenzia a Sky Newsnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában elmondott beszédében pedig elismerte: tudtak a színház előtti, gyerekekről szóló feliratokról és

„a színház soha nem merült fel célpontként”.

Megismételte azt az állítást is, hogy szélsőjobbos radikálisok uralják a várost, akik „szinte az egész lakosságot a sírba akarják rángatni”. Amire a brit kormány egyik védelmi államtitkára azt mondta: „nem tudja, hogyan tud a nagykövet aludni, ha ilyeneket mond”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×