Nem kímélte sem a brit kormányt, sem tudományos tanácsadóit a parlamenti képviselők - köztük egy volt konzervatív egészségügyi miniszter – jelentése. Az anyag szerint a késve bevezetett első karanténnal indult járványkezelés – a védőoltási program kivételével – a brit történelem legnagyobb közegészségügyi kudarca volt.

A jelentésre reagálva vezető tudósok azt mondták: a tavalyi második koronavírus-hullám során megismételt hibák több tízezer ember életébe kerültek.

„Egyszerűen megbocsáthatatlan, hogy engedték megtörténni a második hullámot annak ismeretében, amit a vírusról tudtak”

– szólt a vélemény.

2020 szeptemberére a brit közvélemény már belefáradt a karanténba, és élvezte a lehetőséget, hogy a kormány anyagi támogatása mellett féláron fogyaszthatott az újra megnyitó éttermekben. Mindeközben a kormány tudományos tanácsadó testülete és az ellenzék is azt a népszerűtlen ajánlást ismételgette, hogy vezessenek be úgynevezett „megszakító” lezárást. A Johnson-kormány azonban csak három héttel később reagált és állt elő regionális intézkedésekkel, majd novemberben mégis országos lezárás mellett döntött. Ezt követte egy újabb nyitás, majd a karácsonyi lezárás, amikor felütötte fejét az úgynevezett kenti vagy Alfa vírusvariáns, és márciusig 80 ezer ember halt meg.

A sok bírálatot kapott Boris Johnson miniszterelnök még májusban belement, hogy jövőre – a brit közéletben nagy tekintéllyel bíró – „teljes, nyilvános vizsgálatot” tartsanak – de eléggé komótos tempóban. Az elnököt például karácsonyig jelölnék ki és a vizsgálat csak jövő márciusban indulna meg. Ami miatt a folyamat nem üres aktatologatás: a nyilvános vizsgálatnak joga lesz tanúkat beidézni és kikényszeríteni titkos dokumentumok és kormánydöntések publikálását, amire a parlamenti képviselőknek nem volt lehetőségük. Ennek nyomán pedig napvilágra kerülhet a „felelősségi lánc”, azaz hogy kiknek a konkrét a döntései alakították a katasztrofális brit pandémiakezelést. A vizsgálat konkrét ajánlásokkal zárul, hogy elkerülhetők legyenek a hasonló helyzetek, viszont akár évekig is elhúzódhat. Az iraki háborús részvételről szóló vizsgálat például hét éven át tartott.

Az Idősotthonokban Élők Rokonainak Szövetsége nevű szervezet szerint azonnal meg kell kezdeni a kutatást és elemzést, mert a jövő tavasz már későn jöhet sokak számára. A rokonokat dühíti, hogy a most kiadott parlamenti jelentés szerint

az idősotthonok lakóit „magukra hagyták a pandémia kezdeti stádiumában és most is magukra hagyják”.

Az Igazságot a Gyászoló Családoknak nevű civilszervezet szerint pedig ha a brit kormány más döntéseket hozott volna, akkor többezer ember még mindig életben lenne. A minimum, hogy a kormány kérjen bocsánatot. Az aktivisták például azzal vádolják a Johnson-kormányt, hogy eltitkolta, hogyan értékelte Dél-Korea pandémia-startégiáját. Az ázsiai országban ugyanis 2600-an, a briteknél eddig 137 ezren haltak meg. Arról is tudni akarnak, hogy mi történt egy korábbi koronavírus okozta Mers-járvány nyomán készült és polgári védelmi gyakorlat során elpróbált válságtervvel, amely már 2016-ban rendelkezésre állt, és amelyben kész receptek szerepeltek a védőfelszerelés felhalmozására, a határellenőrzésre és a kontakt-lekövetési rendszerre.

A halottak családtagjainak követelése ellenére a brit kormány eddig nem kért bocsánatot a pandémiakezelésért.