Infostart.hu
eur:
368.98
usd:
335.83
bux:
143358.34
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Boris Johnson brit miniszterelnök testhőmérsékletét mérik, amikor látogatást tesz az észak-londoni Chase Farm kórházban 2021. január 4-én. Nagy-Britanniában a mai napon megkezdődött az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által a koronavírus ellen közösen kidolgozott oltóanyag országos alkalmazása.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Stefan Rousseau

Sürgős válaszokat követelnek a brit járványkezelés kudarcairól

Azt követően, hogy egy brit parlamenti jelentés súlyosan elmarasztalta a kormányt a pandémiát kísérő intézkedései miatt, a meghalt betegek rokonai bocsánatkérést követelnek. Emellett azt akarják, hogy gyorsítsák fel a Boris Johnson miniszterelnök által jövő tavaszra ígért nyilvános vizsgálatot.

Nem kímélte sem a brit kormányt, sem tudományos tanácsadóit a parlamenti képviselők - köztük egy volt konzervatív egészségügyi miniszter – jelentése. Az anyag szerint a késve bevezetett első karanténnal indult járványkezelés – a védőoltási program kivételével – a brit történelem legnagyobb közegészségügyi kudarca volt.

A jelentésre reagálva vezető tudósok azt mondták: a tavalyi második koronavírus-hullám során megismételt hibák több tízezer ember életébe kerültek.

„Egyszerűen megbocsáthatatlan, hogy engedték megtörténni a második hullámot annak ismeretében, amit a vírusról tudtak”

– szólt a vélemény.

2020 szeptemberére a brit közvélemény már belefáradt a karanténba, és élvezte a lehetőséget, hogy a kormány anyagi támogatása mellett féláron fogyaszthatott az újra megnyitó éttermekben. Mindeközben a kormány tudományos tanácsadó testülete és az ellenzék is azt a népszerűtlen ajánlást ismételgette, hogy vezessenek be úgynevezett „megszakító” lezárást. A Johnson-kormány azonban csak három héttel később reagált és állt elő regionális intézkedésekkel, majd novemberben mégis országos lezárás mellett döntött. Ezt követte egy újabb nyitás, majd a karácsonyi lezárás, amikor felütötte fejét az úgynevezett kenti vagy Alfa vírusvariáns, és márciusig 80 ezer ember halt meg.

A sok bírálatot kapott Boris Johnson miniszterelnök még májusban belement, hogy jövőre – a brit közéletben nagy tekintéllyel bíró – „teljes, nyilvános vizsgálatot” tartsanak – de eléggé komótos tempóban. Az elnököt például karácsonyig jelölnék ki és a vizsgálat csak jövő márciusban indulna meg. Ami miatt a folyamat nem üres aktatologatás: a nyilvános vizsgálatnak joga lesz tanúkat beidézni és kikényszeríteni titkos dokumentumok és kormánydöntések publikálását, amire a parlamenti képviselőknek nem volt lehetőségük. Ennek nyomán pedig napvilágra kerülhet a „felelősségi lánc”, azaz hogy kiknek a konkrét a döntései alakították a katasztrofális brit pandémiakezelést. A vizsgálat konkrét ajánlásokkal zárul, hogy elkerülhetők legyenek a hasonló helyzetek, viszont akár évekig is elhúzódhat. Az iraki háborús részvételről szóló vizsgálat például hét éven át tartott.

Az Idősotthonokban Élők Rokonainak Szövetsége nevű szervezet szerint azonnal meg kell kezdeni a kutatást és elemzést, mert a jövő tavasz már későn jöhet sokak számára. A rokonokat dühíti, hogy a most kiadott parlamenti jelentés szerint

az idősotthonok lakóit „magukra hagyták a pandémia kezdeti stádiumában és most is magukra hagyják”.

Az Igazságot a Gyászoló Családoknak nevű civilszervezet szerint pedig ha a brit kormány más döntéseket hozott volna, akkor többezer ember még mindig életben lenne. A minimum, hogy a kormány kérjen bocsánatot. Az aktivisták például azzal vádolják a Johnson-kormányt, hogy eltitkolta, hogyan értékelte Dél-Korea pandémia-startégiáját. Az ázsiai országban ugyanis 2600-an, a briteknél eddig 137 ezren haltak meg. Arról is tudni akarnak, hogy mi történt egy korábbi koronavírus okozta Mers-járvány nyomán készült és polgári védelmi gyakorlat során elpróbált válságtervvel, amely már 2016-ban rendelkezésre állt, és amelyben kész receptek szerepeltek a védőfelszerelés felhalmozására, a határellenőrzésre és a kontakt-lekövetési rendszerre.

A halottak családtagjainak követelése ellenére a brit kormány eddig nem kért bocsánatot a pandémiakezelésért.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

„Pár perce megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziónak!” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki elmondta egy videóban: a szerződés közös megegyezéssel szűnik meg. 2027. március 31-ével a koncesszor visszaad minden kollégát, gépet, akiket annak idején megkapott az államtól.

Vlagyimir Putyin: nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól alakul

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján. Trump és Putyin már elhagyta a találkozó helyszínét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
A Magyar Közlönyben is megjelent, hogy megszűnnek az autópálya-koncessziók

A Magyar Közlönyben is megjelent, hogy megszűnnek az autópálya-koncessziók

A kormány újabb lépést tett a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncesszió megszüntetése felé. A kabinet jóváhagyta, hogy a 35 évre kötött szerződést közös megegyezéssel bontsák fel, és felhatalmazta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert, hogy megállapodjon ennek kereteiről a koncesszióban részt vevő magántőkealapokkal és az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel. A miniszternek az együttműködési megállapodást azonnal meg kell kötnie, a szerződés megszüntetéséről szóló megállapodás tervezetét pedig december 2-ig kell a kormány elé terjesztenie – olvasható a Magyar Közlönyben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×