Vezető egészségügyi tisztségviselők modellezéseket követően mér 2016-ban figyelmeztették a brit kormányt az Alice-gyakorlat keretében, hogy készleteket kellene felhalmoznia védőeszközökből, szükség lenne egy hatékony számítógépes kontaktkutatási rendszer kidolgozására, illetve a külföldről beutazók szűrése is komoly jelentőséggel bírhat egy eljövendő járvány idején. A korábban nem publikált javaslat egy elképzelt koronavírus-kitörést modellezett, derül ki a The Guardian cikkéből.
A gyakorlatban részt vevőknek egy olyan esetet kellett modellezniük, amelyben a MERS Londonban és Birminghamben jelenik meg egyidejűleg és gyors terjedésbe kezd. A MERS a SARS-CoV-2-höz hasonlóan potenciálisan halálos, tünetmentesen is tud fertőzni és nem volt ismert gyógymódja vagy ellene kifejlesztett oltás.
Mégsem figyeltek a tanácsokra
A kormány azonban az influenzára koncentrálva készült járványra, így nem készítette fel az országot megfelelő mennyiségű védőeszközzel a kórházakban és a szociális otthonokban sem. A most nyilvánosságra került, 23 oldalas jelentés újabb érvet jelent a kormány koronavírus-járványra adott reakcióját bírálók táborának.
A dokumentum nyilvánosságra hozatalát augusztusban már
megtagadta egyszer a kormány
azzal érvelve, hogy az alááshatná az ország vezetésébe vetett bizalmat és az NHS járványkezelését, félreértelmezve a jelentésben leírtakat. Az anyagot azonban az információszabadságról szóló törvények értelmében Moosa Qureshi, egy orvos megkapta csütörtökön. Qureshi a kormánynak a világjárványra való felkészültségét érintő, nagyobb átláthatóságáért kampányol, és a témában megszerzett dokumentumokat az interneten teszi közzé.
Előre látták, hol lesz hiba
A dokumentumban olvasottak a koronavírus-járványban előfordult valós problémákat jelezték előre. Ezek a következők:
- a járvány kezdetén a kórházak és idősotthonok dolgozói aggódtak a védőfelszerelések hiánya miatt, pedig a jelentés is leírta, hogy az egészségügy frontvonalában dolgozók felszereléssel való ellátása kulcsfontosságú,
- a brit kormány tesztelés nélkül engedett be erősen fertőzött területről, Kínából vagy Olaszországból érkező embereket az országba, holott a jelentés a határokon való szűrést is fontosként emelte ki a behurcolás megelőzésére,
- és kontkatkutatási módszer kiépítését is javasolták egy internetes alapú, valós idejű eszköz fejlesztésével - ez csak 2020 májusára jött létre, két hónappal az első brit lezárások után, és még nyárra sem működött tökéletesen.
"Szégyenletes módon a kormány eltussolta a gyakorlatot, amely előre jelezte a betegek elkülönítésének, a kontaktok nyomon követésének, az egyéni védőeszközök biztosításának, a képzett személyzetnek és a megfelelő kórházi ágyszámnak a fontosságát. Az a tény, hogy a SARS-CoV-2 egy új típusú koronavírus, lényegtelen, mert minden világjárvány más és más, a gyakorlat tanulságai azonban általánosan alkalmazhatóak voltak a koronavírusokra, így a mostanira is" - mondja Qureshi.
Még a vakcinára is gondoltak
A jelentés úgynevezett "alvó szerződéseket" is javasolt gyógyszergyártókkal vakcinafejlesztésre, amennyiben pandémiás helyzet következik be, illetve irányelveket is összeállított az orvosok számára a lélegeztetőgépekkel kapcsolatosan.
Az Alice-gyakorlat létezésének és megállapításainak sora azt erősíti meg, hogy a koronavírus-járvány mégsem érhette teljesen váratlanul Nagy-Britannát sem.
A brit Egészségügyi és Szociális Minisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy a MERS különbözik a SARS-CoV-2-től, és azt mondta, hogy az Alice-gyakorlat nem koronavírus-világjárványra való felkészülési gyakorlat volt.
"A MERS-CoV nem terjed olyan könnyen emberek között, mint a SARS-CoV-2, a kitörések mérete viszonylag kicsi, és az Egyesült Királyságban az egyénekre vonatkozó kockázat továbbra is nagyon alacsony. Az Alice-gyakorlat eredményeit beépítették a tervezési munkába, hogy reagálni tudjanak az olyan fertőző betegségek lehetséges kitöréseire, mint a MERS-CoV" - mondta. Hozzátette: jövő tavasszal teljes körű vizsgálat kezdődik a koronavírussal kapcsolatos válaszintézkedések értékelésére.