Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pixabay

A britek 2016 óta tudták, hogy fel kellene készülni egy koronavírus-pandémiára

Sokkal felkészültebben is várhatta volna a pandémiát Nagy-Britannia, ha betartja, amit saját szakértői javasoltak az országnak még négy évvel a járvány kezdete előtt.

Vezető egészségügyi tisztségviselők modellezéseket követően mér 2016-ban figyelmeztették a brit kormányt az Alice-gyakorlat keretében, hogy készleteket kellene felhalmoznia védőeszközökből, szükség lenne egy hatékony számítógépes kontaktkutatási rendszer kidolgozására, illetve a külföldről beutazók szűrése is komoly jelentőséggel bírhat egy eljövendő járvány idején. A korábban nem publikált javaslat egy elképzelt koronavírus-kitörést modellezett, derül ki a The Guardian cikkéből.

A gyakorlatban részt vevőknek egy olyan esetet kellett modellezniük, amelyben a MERS Londonban és Birminghamben jelenik meg egyidejűleg és gyors terjedésbe kezd. A MERS a SARS-CoV-2-höz hasonlóan potenciálisan halálos, tünetmentesen is tud fertőzni és nem volt ismert gyógymódja vagy ellene kifejlesztett oltás.

Mégsem figyeltek a tanácsokra

A kormány azonban az influenzára koncentrálva készült járványra, így nem készítette fel az országot megfelelő mennyiségű védőeszközzel a kórházakban és a szociális otthonokban sem. A most nyilvánosságra került, 23 oldalas jelentés újabb érvet jelent a kormány koronavírus-járványra adott reakcióját bírálók táborának.

A dokumentum nyilvánosságra hozatalát augusztusban már

megtagadta egyszer a kormány

azzal érvelve, hogy az alááshatná az ország vezetésébe vetett bizalmat és az NHS járványkezelését, félreértelmezve a jelentésben leírtakat. Az anyagot azonban az információszabadságról szóló törvények értelmében Moosa Qureshi, egy orvos megkapta csütörtökön. Qureshi a kormánynak a világjárványra való felkészültségét érintő, nagyobb átláthatóságáért kampányol, és a témában megszerzett dokumentumokat az interneten teszi közzé.

Előre látták, hol lesz hiba

A dokumentumban olvasottak a koronavírus-járványban előfordult valós problémákat jelezték előre. Ezek a következők:

  • a járvány kezdetén a kórházak és idősotthonok dolgozói aggódtak a védőfelszerelések hiánya miatt, pedig a jelentés is leírta, hogy az egészségügy frontvonalában dolgozók felszereléssel való ellátása kulcsfontosságú,
  • a brit kormány tesztelés nélkül engedett be erősen fertőzött területről, Kínából vagy Olaszországból érkező embereket az országba, holott a jelentés a határokon való szűrést is fontosként emelte ki a behurcolás megelőzésére,
  • és kontkatkutatási módszer kiépítését is javasolták egy internetes alapú, valós idejű eszköz fejlesztésével - ez csak 2020 májusára jött létre, két hónappal az első brit lezárások után, és még nyárra sem működött tökéletesen.

"Szégyenletes módon a kormány eltussolta a gyakorlatot, amely előre jelezte a betegek elkülönítésének, a kontaktok nyomon követésének, az egyéni védőeszközök biztosításának, a képzett személyzetnek és a megfelelő kórházi ágyszámnak a fontosságát. Az a tény, hogy a SARS-CoV-2 egy új típusú koronavírus, lényegtelen, mert minden világjárvány más és más, a gyakorlat tanulságai azonban általánosan alkalmazhatóak voltak a koronavírusokra, így a mostanira is" - mondja Qureshi.

Még a vakcinára is gondoltak

A jelentés úgynevezett "alvó szerződéseket" is javasolt gyógyszergyártókkal vakcinafejlesztésre, amennyiben pandémiás helyzet következik be, illetve irányelveket is összeállított az orvosok számára a lélegeztetőgépekkel kapcsolatosan.

Az Alice-gyakorlat létezésének és megállapításainak sora azt erősíti meg, hogy a koronavírus-járvány mégsem érhette teljesen váratlanul Nagy-Britannát sem.

A brit Egészségügyi és Szociális Minisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy a MERS különbözik a SARS-CoV-2-től, és azt mondta, hogy az Alice-gyakorlat nem koronavírus-világjárványra való felkészülési gyakorlat volt.

"A MERS-CoV nem terjed olyan könnyen emberek között, mint a SARS-CoV-2, a kitörések mérete viszonylag kicsi, és az Egyesült Királyságban az egyénekre vonatkozó kockázat továbbra is nagyon alacsony. Az Alice-gyakorlat eredményeit beépítették a tervezési munkába, hogy reagálni tudjanak az olyan fertőző betegségek lehetséges kitöréseire, mint a MERS-CoV" - mondta. Hozzátette: jövő tavasszal teljes körű vizsgálat kezdődik a koronavírussal kapcsolatos válaszintézkedések értékelésére.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×