Infostart.hu
eur:
398.8
usd:
343.06
bux:
101262.87
2025. július 19. szombat Emília
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő férfi halad el egy falfestmény előtt, amely Leonardo da Vinci olasz festő Mona Lisáját ábrázolja védőmaszkkal az arcán az indiai Mumbaiban 2021. március 17-én. Indiában az elmúlt két napban regisztrálták a legtöbb új fertőzöttet ebben az évben.
Nyitókép: MTI/EPA/Divjakant Szolanki

Az EU nem, de India meglépte a vakcinaexport leállítását

Miközben az Európai Unió és Nagy-Britannia a vakcinaexport ügyében vitázik, India több tucat országnak okozott meglepetést azzal, hogy leállította az oltóanyag kivitelét. A Szérum Intézet az AstraZeneca oltóanyag egyik fő gyártója.

Gyakorlatilag exporttilalmat vezetett be a világ egyik legnagyobb vakcinagyártója, India, a nála előállított Covid-19 elleni oltóanyagokra. Ezt több tucat fejlődő és néhány fejlett országnak is rossz hír. Az 1,4 milliárdos lakosságú ország most éli át a pandémia második hullámát, és a kormány saját lakossága beoltására helyezi a prioritást.

Az Indiai Szérum Intézet – amely az AstraZeneca oltóanyag egyik legnagyobb külföldi előállítója – beszállít az igazságosabb nemzetközi vakcinaelosztásra létrehozott COVAX-programba is. A COVAX-ot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hozta létre, hogy biztosítsa, hogy idén 2 milliárd dózis jusson el a szegényebb országokba.

A Szérum Intézetet azonban arra utasították, hogy állítsa le a COVAX-ba történő exportot. A Financial Timesnak nyilatkozó két forrás szerint a moratórium két-három hónapig is eltarthat. A COVAX-ot felügyelő Oltóanyag- és Védőoltási Világszövetség, a GAVI azonnal figyelmeztetett is, hogy az exportstop közvetlenül kihat majd a fejlődő országokba történő szállításokra.

Az ügy hullámokat vet a világ gazdagabb részén, Európában is, mivel Nagy-Britannia így csak később számíthat 5 millió AstraZeneca dózisra. London az utóbbi hetekben kemény vitába keveredett az Európai Unióval a vakcinák elosztásáról.

Ha nem jönnek Indiából a vakcinák, akkor

az még nagyobb késztetést ad Nagy-Britanniának, hogy magánál tartsa az otthon előállított, és követelje az Európában gyártott AstraZeneca-vakcinák átadását.

Csakhogy az EU-szerint a gyártónak nem szabad kivételeznie a britekkel, és le kell szállítania az unió számára beígért dózisokat.

A csütörtöki EU-csúcson az EU-s vezetők – a nemzetközi szállítási láncok komplexitását felismerve – végül nem aktiválták a belengetett exportstopot, amelynek nyomán a kontinensen termelt szérumokból először saját országaikat látták volna el, és briteket a sor végére helyezték volna.

Az Európai Unió ugyanakkor Indiához hasonlóan nagy vakcinagyártó és nagy nyomás alatt áll, hogy saját lakosságának adjon. A nyomás most különösen nagy, mert

a kontinensre lecsapott a Covid-19 harmadik hulláma, miközben egyes tagállamokban csigalassúsággal halad az oltási program.

India – ahol az AstraZeneca mellett a Novavax, és hamarosan a Johnson & Johnson-vakcinát is gyártják majd –, 60 millió vakcinát exportált, miközben 54 millió dózist adott be saját lakosságának. Egyes szövetségi államokban jelentések szerint fogytán az oltóanyag. „A túlélésről van szó. India adakozó volt, de eljött az idő az indiaiak beoltására” – mondta Kiran Mazumdar-Shaw, a Biocon nevű biotechnológiai cég főnöke.

Az indiai exportstop a legkeményebben Afrikát érinti, ezért a WHO illetékesei tárgyalásokat folytatnak az indiai kormánnyal, hogy teljesítse a COVAX-elosztó program felé tett vállalását a márciusi és áprilisi szállításokról.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rejtélyes kitoloncolás: 81 veszélyes afgán bűnelkövető hagyta el Németországot

Rejtélyes kitoloncolás: 81 veszélyes afgán bűnelkövető hagyta el Németországot

Az afganisztáni tálib rezsim 2021-ben történt hatalomra jutása óta másodszor toloncoltak ki afgán migránsokat Németországból. A 81 bűnelkövető gépe péntek reggel startolt Lipcséből. Ezzel szinte egy időben a házigazda Alexander Dobrindt meghívására a szomszédos országokkal menekültpolitikai egyeztetés kezdődött a Zugspitzén.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.21. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Elbutuláshoz vezethet az MI használata -  Itt is kockázatokra utaló címkék lesznek, mint a cigarettásdobozokon?

Elbutuláshoz vezethet az MI használata - Itt is kockázatokra utaló címkék lesznek, mint a cigarettásdobozokon?

Sci-fi könyvbe illő fordulat, hogy mi történik, ha a jövőben lekapcsolják a mesterséges intelligenciát (MI). Túlélheti-e egy társadalom, amely már megszokta, hogy mindenben az MI-alkalmazások segítségére támaszkodik. A válasz egyre inkább nemlegesnek tűnik. Vagy megtanuljuk visszagyömöszölni a szellemet a palackba, és (csak) mértékletesen használni az MI-t, vagy az oktatásban hajtunk végre forradalmi változást. Egyik feladat sem tűnik egyszerűnek. Az viszont a tudásalapú társadalom végét jelenti, ha a tudást exportáljuk a gépeknek. Az írás a mesterséges intelligencia diákokra gyakorolt hatását járja körül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×