INFORÁDIÓ
2022. augusztus 12. péntek
Klára

vakcina

eu

astrazeneca

ursula von der leyen

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond Brüsszelben 2020. október 14-én. A Bizottság elnöke az új Európai Bauhaus nevű programról beszélt, melynek célja az épületek felújítása, ugyanakkor az energiaköltségek és a kibocsátás csökkentése.

Uniós vakcinabotrány: zokon vették a britek az exporttilalmi fenyegetést

Franciaország perrel fenyegette meg az AstraZeneca gyógyszergyárat a covid-vakcinák körüli vitában. Az ügy diplomáciai feszültséget váltott ki az EU és Nagy-Britannia között, mivel Brüsszel azzal vádolta meg a céget a szigetországnak szállított az uniónak szánt oltóanyagból.

100 millió Covid-vakcina – erre számított az Európai Unió az AstraZenecától az első negyedévben. A cég azonban közölte, hogy kevesebbet tud leszállítani európai üzemeiben felmerült gyártási gondok miatt.

Az Európai Unióban viszont felháborodást váltott ki, hogy az AstraZeneca – a vele korábban leszerződő – Nagy-Britanniának fennakadás nélkül szállított volna tovább. Így Brüsszel azt követelte, hogy a felek előzetes szállítási megállapodása alapján a cég két nagy-britanniai üzeméből is lássa el vakcinával az EU-országokat.

A britek, Brüsszel és az uniós tagállamok között kirobbant diplomáciai vita folyományaként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap azt mondta: a cég további 9 millió dózis leszállítására tett ígéretet. Boris Johnson brit miniszterelnökkel folytatott tárgyalásán pedig Von der Leyen megerősítette, hogy az uniós és a brit AstraZeneca-gyárak nem fognak kizárólag csak az egyik oldal számára termelni. Az eredmény így az, hogy az EU immár 40 millió adag vakcinát kap az AstraZenecától, ami még mindig jóval kevesebb, mint a 100 millió, amire számított.

Egy nappal Von der Leyen bejelentése előtt Franciaország arra utalt, hogy beperelheti a vállalatot. Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter azt mondta: a gyógyszergyártó „bírságra vagy szankciókra” számíthat, ha kiderül, hogy a brit megrendelésnek adott prioritást. „Meg fogjuk védeni az érdekeinket. A szerződések betartása nem erkölcsi kérdés, hanem jogi kötelezettségvállalás. Bármely szerződés esetében előfordulhat, hogy bírságot kell fizetni” – mondta.

A vakciaügyben most több oldalról is össztűz zúdul az unió vezetésére. A lakosság egy része vakcinaellenes, a Covid-19 veszélyes mivoltában sem hisz és a karanténok feloldását követeli. Egy másik bírálat az, hogy az EU „ügyetlenül tárgyalt” – későn és keveset költött az oltási program beindítására.

A harmadik kritika pedig brit oldalról jön: az Európai Unió által belengetett vakcinaexport-tilalom nyomán felmerült, hogy a Nagy-Britannia részét képező, de a brexit után a vámunióban benne maradó Észak-Írországba sem lehet bevinni az EU-ban gyártott vakcinát. Ez ritkamód egyesítette az egymással szembenálló északír pártokat és az ír kormányt.

„Lám-lám, korábban az unió erősködött az északír határprotokoll kapcsán, most pedig ő kreálna kemény határt az ír szigeten” – interpretálták a helyzetet a brit oldalon.

Brüsszel gyorsan visszakozott, és úgy tűnik, nagyon szeretné elsimítani a vitát a britekkel – még, akkor is, ha ettől hirtelen nem lesz több vakcinája.

„A mi ellenségünk a vírus.

A szerződés körüli gondok a vakcinagyártókkal álnak fel. Nagy-Britannia a szövetségesünk a Covid elleni harcban” – mondta Joao Vale de Almeida, Londonba akkreditált EU-nagykövet. De Croo belga miniszterelnök pedig azt tette hozzá, szerinte nem kell az exporttilalom fegyveréhez nyúlni.

Nyitókép: MTI/Reuters/AP/Yves Herman

Kapcsolódó hang

Uniós vakcinabotrány: zokon vették a britek az exporttilalmi fenyegetést
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018