Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint a legnehezebb szakaszukba érkeztek a brexittárgyalások. Még mindig nem világos, hogy az unió alkut tud-e kötni Boris Johnson miniszterelnökkel. Michel, aki korábban belga kormányfő volt, több európai lapnak nyilatkozva azt mondta: még mindig kétesélyes a tárgyalások kimenetele, és úgy látja, a felek még további két hétig tárgyalhatnak.

A brit sajtó előrelépésként értékelte, hogy Michel Barnier európai főtárgyaló a várakozások szerint tovább, egészen csütörtökig marad csapatával Londonban. Ezt követően a felek Brüsszelben folytatják az alkudozást.

Mindkét oldal igyekszik minimálisra szorítani a megbeszélésekről szóló kommentárokat – ami azt jelenti, hogy eljutottak abba

az "alagút" vagy "tengeralattjáró" fázisba, ahol a nyilvánosság külső nyomása nélkül próbálnak megállapodásra jutni.

Michel azonban azt mondta, hogy Barnier továbbra is informálja a tagállamokat a tárgyalások menetéről, arra készülve, hogy alku esetén gyorsan meginduljon a ratifikálás.

Az Európai Tanács vezetője ismét a halászatot, az állami támogatásokat és a vitakezelési mechanizmust említette a három fő akadályként. Uniós források emellett azt mondták, hogy november közepe immár "a végső határidő" a megállapodásra, mert idő kell arra az év végéig, hogy az összes érintett parlament jóváhagyja az egyezményt. A tárgyalások kimenetele még mindig kétesélyes, azaz szerinte még nem egyértelmű, hogy a határidőre meglesz megállapodás.

Az Express című, erősen brexitpárti brit lap szerint Barnier szerdán a halászatról alkudozik a britekkel, abban a reményben, hogy közelebb kerülnek a végső alkuhoz.

Közben a Brit Iparszövetség távozó vezetője, Carolyn Fairbairn bárónő élesen bírálta a Johnson-kormány politikáját, és azt mondta: a brit cégek nincsenek felkészülve az alku nélküli, kemény brexitre a koronavírus és az unióból történt kilépés okozta csapás miatt. Fairbairn szerint ugyanakkor meglesz a megállapodás, mert „megoldhatók a fennmaradó problémák”.

Ugyancsak bizakodó hangot ütött meg Simon Coveney ír külügyminiszter. Írország és Nagy-Britannia észak-írországi határa egyben az unió egyetlen szárazföldi határsávja a britekkel. Az északír történelem viharai miatt Dublin különösen érdekelt az alkuban. Coveney szerint

„valószínű az alku, de nem lesz könnyű elérni”.

Közben a brit szigetektől távol, az átmeneti időszak utáni szabad mozgásról akar különegyezményt kötni a brit fennhatóságú Gibraltár és Spanyolország. Gibraltár 95 százalákban az uniós tagság fenntartása mellett szavazott a 2016-os brit népszavazáson, és fontos számára a határ könnyű átjárhatósága.

A jelenleg érvényes brexitegyezmény szerint Nagy-Britannia az év végén kilép a közös piacból és a vámunióból, ami komoly fennakadásokat okozhat a terület gazdaságának.

Gibraltáron nagyon népszerűtlen a brexit, mivel innen nap mint nap több ezer ember ingázik spanyol területen lévő munkahelyére.

A helyi kormányzat közölte: szeretne belépni a schengeni övezetbe és vámunióban maradni Spanyolországgal.