Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Kémcsövek a svájci Lausanne-i Egyetemi Kórház (CHUV) mikrobiológiai laboratóriumában 2020. március 23-án. Svájcban eddig 8547 koronavírussal fertőzött személyt regisztráltak és 118-an vesztették életüket.
Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Denis Balibouse

Sínen a brit vakcina klinikai kísérlete

Már tesztelik a britek koronavírus vakcináját. Oxfordi kutatók a náthát okozó vírus gyengített változatát és a a vírus fő fegyverének tartott fehérjéket előállító géneket fecskendeznek be a résztvevőkbe. Közben kormányszakértők azt mondták: akár az év végéig is fenn kell a társadalmi távolságtartás módszerét.

Az első brit Covid-19 vakcina klinikai kísérletben 510 egészséges önkéntes vesz részt. Életkoruk 18 és 55 év közötti és Nagy-Britannia több helyszínén tesztelik majd őket.

A fél éven át tartó kísérlet során a csoport fele kapja meg a vakcinát, míg a másik fele egy agyhártyagyulladás és vérmérgezés elleni oltóanyagot.

Sarah Gilbert professzor, az Oxfordi Egyetem vakcinológusa és a kísérlet vezetője azt mondta:

"nincs 100 százalékos garancia arra, hogy működni fog az oltóanyag, de jók az esélyek".

Az Oxfordi Egyetem kutatói által kidolgozott vakcinát csimpánzokból származó közönséges náthavírusból állították elő. Az úgynevezett adenovírust genetikailag módosították, hogy ne tudja újratermelni magát az emberi sejtekben.

Cél: kiiktatni a koronavírus fő fegyverét

Ebbe a „hordozóeszközbe” csomagolták azokat a géneket, amelyek a koronavírus „tüskéje”, az úgynevezett s-fehérje előállításában segédkeznek. Az s-fehérje az, amely az emberi sejtek receptorait megtalálva elősegíti a vírus kapcsolódását, majd bejutását a sejtekbe és ennek nyomán tud elterjedni a fertőzés.

A brit teszt-vakcina úgy lép fel a Covid-19-et okozó vírus ellen, hogy elősegíti, hogy antitestek tapadjanak az s-fehérjékhez. Ennek nyomán az immunrendszer megtalálja és elpusztítja a vírust.

Gilbert és csapata január közepén kezdte tervezni a vakcinát, amikor elérhetővé vált az új típusú koronavírus genetikai kódja.

A brit kormány "mindent feltesz" a vakcinafejlesztésre

A klinikai kísérletet bejelentő Matt Hancock brit egészségügyi miniszter arról beszélt, roppant büszke, hogy brit kutatók kezdik meg a tesztelést, és hogy a kormány „mindent beleönt abba”, hogy az országban dolgozzák ki a vakcinát és hogy „emberileg a lehető leghamarabb” oltóanyaghoz tudják juttatni a brit lakosságot.

Gilbert professzor elmondta: reménykedik abban, hogy gyorsan tudnak haladni. Az első fázisban május közepéig akarják beoltani a Covid-19 betegségen át nem esett önkénteseket. Ezt követően kiterjesztik a kísérletben résztvevők felső korhatárát 70 évre. A harmadik fázisban pedig már ötezer emberen tesztelik majd az oltóanyagot.

„A legoptimistább forgatókönyv szerint őszre meglesznek az eredmények a vakcina hatásosságáról és megkezdődhet a tömeggyártás”.

Hozzátette, hogy mindez attól is függ, mennyire terjed majd tovább a vírus a brit lakosságban a nyáron, ezért arra is gondolnak, hogy más országokban indítsanak klinikai kísérleteket. A nemzetközi tapasztalatok megosztása nagyon fontos – hangoztatta.

Az oxfordi csapat mellett a rivális londoni Imperial College is hamarosan tesztelni kezdi saját vakcináját.

Tisztifőorvos: akár az év végéig tartani kell a távolságot

Közben Chris Whitty, a brit tiszti főorvos azt mondta: szerinte nagyon kicsi az esélye, hogy már az idén elérhető lesz a vakcina, ezért realistának kell lenni és valószínűleg az év végéig fent kell tartani a „társadalmi távolságtartás” gyakorlatát.

A nyitásra váró brit bárok és pubok szervezetének egyik képviselője azt mondta: nehéz elképzelni, hogyan tudnák így gazdaságosan üzemeltetni a szórakozóhelyeket és akkor már inkább jobb zárva maradni.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×