eur:
409.4
usd:
374.68
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Prága, 2018. október 6. Andrej Babis cseh kormányfő, az ANO mozgalom elnöke sajtótájékoztatót tart a csehországi helyi önkormányzati és részleges szenátusi választások eredményéről Prágában 2018. október 6-án. A részleges választás első fordulójában csupán két jelölt szerzett szenátori mandátumot. (MTI/EPA/Martin Divisek)
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Hiába minden tüntetés, kútba esett a Babis-buktató kísérlet

Öt ellenzéki párt bizalmatlansági indítványba kezdett a cseh parlamentben, a 200 tagú parlament alsóházában csak 85-en támogatták.

Vasárnap a prágai Letná téren összesereglett negyedmilliós tömeg, csütörtök hajnalban pedig öt ellenzéki párt szerette volna elérni, hogy Andrej Babiš cseh miniszterelnök távozzon a kormány éléről. A bizalmatlansági indítványt szerda délelőtt nyújtották be az alsóházba, melynek 200 képviselője közül 85 szavazott Babiš menesztésére, ugyanennyien álltak azonban mellé, 12 pedig tartózkodtak, míg 18-an igazoltan hiányoztak. A kormány megbuktatásához ez nem volt elegendő, legalább 101 voksnak kellett volna összegyűlnie ahhoz, hogy felállítsák Babišt a székéből, aki a szavazás előtt úgy nyilatkozott, hogy a kormány megbuktatása megbénítaná Csehországot, amely soha nem volt olyan jó állapotban, mint most.

A bizalmatlansági szavazást a Polgári Demokrata Párt, a Kalózpárt, a TOP 09, a KDU-ČSL, valamint a Polgármesterek és Függetlenek Pártja kezdeményezte, akik azzal vádolják Andrej Babišt, hogy visszaélt az európai uniós támogatásokkal, és összeférhetetlenség van politikai, valamint vállalkozói szerepvállalása között.

A Gólyafészek néven elhíresült ügyben a rendőrség már vádemelési javaslatot is tett.

Azzal gyanúsítják Babišt, hogy kormányfőként befolyásolta az uniós támogatások szétosztását olyan módon, hogy saját cégei, az Agrofert holding alá tartozó vállalatok jelentős támogatást kaptak.

A voksolást 17 órás parlamenti vita előzte meg, amely nem volt mentes az indulatos és személyeskedésekkel teli hozzászólásoktól. A miniszterelnök beszédében a vádakat elutasította és kijelentette: az ellenzéknek joga van a bírálatokra, azt is érti, hogy igyekszik őt lemondatni, azt viszont már nem, hogy ő miben hibázott.

„Ha lemondok, lemond az egész kormány. És mi lesz ezután? Előre hozott választás? Úgy vélem, hogy ez országunk destabilizációjára irányuló kísérlet”

– hangsúlyozta felszólalásában Babiš.

Petr Fiala, a Polgári Demokrata Párt elnöke annak ellenére sem tartotta hiábavalónak a bizalmatlansági szavazást, hogy annak eredménye előre borítékolható volt. Azt mondta, a politikában a jelképes dolgoknak is van súlya. A pártvezető továbbra is ragaszkodik ahhoz a véleményéhez, hogy Babišnak távoznia kell, a kormányt pedig a legutóbbi választáson győztes ANO mozgalom által jelölt más személynek kell irányítania. Másik megoldásként az előre hozott választást említette.

Miloš Zeman köztársasági elnök, aki elkötelezett híve Babišnak kijelentette, amennyiben mégis megbukna a kormány, újra Babišt mint a választáson győztes ANO mozgalom elnökét bízná meg a kormányalakítással.

Az államfő pont egy éve, 2018. június 27-én nevezte ki Andrej Babiš kormányát, azóta már másodszor próbálták meg megbuktatni a kabinetet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×