eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Prága, 2018. október 6. Andrej Babis cseh kormányfő, az ANO mozgalom elnöke sajtótájékoztatót tart a csehországi helyi önkormányzati és részleges szenátusi választások eredményéről Prágában 2018. október 6-án. A részleges választás első fordulójában csupán két jelölt szerzett szenátori mandátumot. (MTI/EPA/Martin Divisek)
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Hiába minden tüntetés, kútba esett a Babis-buktató kísérlet

Öt ellenzéki párt bizalmatlansági indítványba kezdett a cseh parlamentben, a 200 tagú parlament alsóházában csak 85-en támogatták.

Vasárnap a prágai Letná téren összesereglett negyedmilliós tömeg, csütörtök hajnalban pedig öt ellenzéki párt szerette volna elérni, hogy Andrej Babiš cseh miniszterelnök távozzon a kormány éléről. A bizalmatlansági indítványt szerda délelőtt nyújtották be az alsóházba, melynek 200 képviselője közül 85 szavazott Babiš menesztésére, ugyanennyien álltak azonban mellé, 12 pedig tartózkodtak, míg 18-an igazoltan hiányoztak. A kormány megbuktatásához ez nem volt elegendő, legalább 101 voksnak kellett volna összegyűlnie ahhoz, hogy felállítsák Babišt a székéből, aki a szavazás előtt úgy nyilatkozott, hogy a kormány megbuktatása megbénítaná Csehországot, amely soha nem volt olyan jó állapotban, mint most.

A bizalmatlansági szavazást a Polgári Demokrata Párt, a Kalózpárt, a TOP 09, a KDU-ČSL, valamint a Polgármesterek és Függetlenek Pártja kezdeményezte, akik azzal vádolják Andrej Babišt, hogy visszaélt az európai uniós támogatásokkal, és összeférhetetlenség van politikai, valamint vállalkozói szerepvállalása között.

A Gólyafészek néven elhíresült ügyben a rendőrség már vádemelési javaslatot is tett.

Azzal gyanúsítják Babišt, hogy kormányfőként befolyásolta az uniós támogatások szétosztását olyan módon, hogy saját cégei, az Agrofert holding alá tartozó vállalatok jelentős támogatást kaptak.

A voksolást 17 órás parlamenti vita előzte meg, amely nem volt mentes az indulatos és személyeskedésekkel teli hozzászólásoktól. A miniszterelnök beszédében a vádakat elutasította és kijelentette: az ellenzéknek joga van a bírálatokra, azt is érti, hogy igyekszik őt lemondatni, azt viszont már nem, hogy ő miben hibázott.

„Ha lemondok, lemond az egész kormány. És mi lesz ezután? Előre hozott választás? Úgy vélem, hogy ez országunk destabilizációjára irányuló kísérlet”

– hangsúlyozta felszólalásában Babiš.

Petr Fiala, a Polgári Demokrata Párt elnöke annak ellenére sem tartotta hiábavalónak a bizalmatlansági szavazást, hogy annak eredménye előre borítékolható volt. Azt mondta, a politikában a jelképes dolgoknak is van súlya. A pártvezető továbbra is ragaszkodik ahhoz a véleményéhez, hogy Babišnak távoznia kell, a kormányt pedig a legutóbbi választáson győztes ANO mozgalom által jelölt más személynek kell irányítania. Másik megoldásként az előre hozott választást említette.

Miloš Zeman köztársasági elnök, aki elkötelezett híve Babišnak kijelentette, amennyiben mégis megbukna a kormány, újra Babišt mint a választáson győztes ANO mozgalom elnökét bízná meg a kormányalakítással.

Az államfő pont egy éve, 2018. június 27-én nevezte ki Andrej Babiš kormányát, azóta már másodszor próbálták meg megbuktatni a kabinetet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×