INFORÁDIÓ 
2019. július 20. szombat
Illés

boris johnson

brexit

jeremy hunt

nagy-britannia

London, 2019. június 18. A BBC brit tévétársaság által közreadott kép a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjelöltjeinek második televíziós vitájáról Londonban 2019. június 18-án. Balról jobbra: Emily Maitlis műsorvezető, Boris Johnson volt külügyminiszter, Jeremy Hunt külügyminiszter, Michael Gove környezetvédelmi miniszter, Sajid Javid belügyminiszter és Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter. A távozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért folyó versengésben eredetileg 13 jelölt indult, azóta többen kiestek az eddigi szavazási fordulókban vagy visszaléptek a jelöltségtől. MTI/EPA/BBC NEWS/Jeff Overs

Boris Johnson a veszekedés helyett a bocsánatkérést választotta

A korábban kemény brexitet, ma már szabályozott kilépést emlegető volt külügyminiszter egy tévévitában mérte össze erejét ellenfeleivel. Szvetnik Endre összefoglalója.

Magabiztosan menetel a pártvezéri és így a kormányfői poszt felé a volt brit külügyminiszter és korábbi londoni főpolgármester. A brit konzervatív párt parlamenti képviselői egy sor szavazáson szűkítik kettőre lehetséges vezetőik listáját, mielőtt az egyszerű párttagok tömegei választhatnak júliusban a két jelölt közül. Dominic Raab volt brexitminiszter – és ma már csak Johnsonhoz hasonlóan egyszerű parlamenti képviselő kiesésével – szerdára ötre szűkült a lista, mielőtt újabb voksolást tartottak volna.

Johnsonnak még sikerült is növelnie támogatottságát, mert a második fordulóban a képviselőknek már 40 százaléka mondta azt, hogy őt akarja pártvezérnek és miniszterelnöknek. Cserében viszont elvárják tőle, hogy betartsa ígéretét és október 31-ig biztosan kiléptesse a szigetországot az unióból.

Az utóbbi napokban sok bírálat érte, amiért korábbi keményvonalas megjegyzései helyett azt magyarázta, hogy jobb lenne egy Brüsszellel kötött alku alapján, szabályozott módon távozni az EU-ból.

Amikor végre ő is beszállt kedd este a jelöltek televíziós vitájába, kissé ködösen úgy fogalmazott, hogy „alku nélküli kilépésre” kell készülni, de közben azon dolgozni, hogy

új szabadkereskedelmi megállapodást tudjon kötni a szigetország az EU-val. Ami konkrétum volt a szavaiban: október 31 sziklaszilárd határidő, addig mindenképp távozni kell.

Johnsonnal szemben most már csak kabinetminiszterek maradtak, akik inkább azt hangoztatják, hogy az utolsó pillanatban a jelenlegi kilépési egyezmény módosítására kell rábírni Brüsszelt, ami nyomán a brit parlament jóváhagyja az egyezményt és az élelmiszer- és gyógyszerellátási káoszt elkerülve, szabályozottan léphet ki Nagy-Britannia az unióból. Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter, aki a 126 szavazatot begyűjtő Johnson után messze lemaradva, de a legtöbb voksot kapta (46-ot), azt magyarázta, hogy erre ő a legjobb jelölt – benne bízni fognak Brüsszelben, amikor tárgyalni megy.

Ő, Michael Gove környezetvédelmi és Sajid Javid belügyminiszter is Johnsonnal együtt a választóknak is ígérget, méghozzá adócsökkentést.

Velük szemben egyedül a nem igazán fotogén, de a ravasz kereskedők között magát szamurájnak tartó Rory Stewart fejlesztési miniszter az, aki nyakkendőjét levéve azt mondta: nem kell félrebeszélni, ez most nem az a pillanat, amikor adókat lehetne csökkenteni. Továbbá: ő kizárná a no-deal brexit lehetőségét. Csakhogy őt

profi félrebeszéléssel vádolták meg

a sajtóban mostanra időzített cikkekkel, amelyek szerint a brit kémszolgálat tagja volt. A konzervatív Telegraph című lap szerint azonban egyre több a támogatója és ő maradhat versenyben Johnsonnal szemben.

Boris Johnson megpróbált "kívülálló" maradni

A gyakran kaotikus tévés vitában a jelöltek egymás fölé próbáltak licitálni, és emellett betelefonáló egyszerű állampolgárok aggodalmaira próbáltak válaszolni. Johnson platformnak használta ki a lehetőséget, hogy polgármesteri időszakára emlékeztetve a multikulturális nemzet egészéhez szóló, liberálisabb konzervatív politikus képét mutassa és egyben hagyja, hogy a többiek egymás között veszekedjenek.

Így bocsánatot kért, amiért a nikábban járó muszlim nőket postaládához hasonlította, vagy azért, mert az irániak által fogvatartott brit–iráni kettős állampolgár esetében nem túl empatikusan viselkedett külügyminiszter korában. Azzal védekezett, hogy hosszú időn át újságíró volt és az emberek úgymond „eszkalálták” az írásaiban található megjegyzéseket.

Szerdán közben ismét szavaznak a tory képviselők és ezúttal a legkevesebb voksot begyűjtő jelöltet törlik a listáról.

Nyitókép: MTI/EPA/BBC NEWS/Jeff Overs

Kapcsolódó hang

Tory miniszterelnök-jelöltek vitája
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018