Infostart.hu
eur:
350.7
usd:
302.07
bux:
136988.19
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
A brit parlament videókészítő osztálya által közreadott, videófelvételről készített képen Theresa May brit miniszterelnök felszólal, miután bizalmat szavazott a brit kormánynak a londoni alsóház a londoni parlamentben 2019. január 16-án. Ennek közvetlen előzményeként az előző napon az alsóház a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért 585 oldalas megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament videókészítő osztálya

Válság Londonban: kettészakadt Theresa May kabinetje

A brexit elhalasztását kérte a brit miniszterelnök az Európai Unió tagállamaitól - a Downing Street azt is bejelentette, milyen hosszú határidővel. Theresa May azután döntött így, hogy a brit parlament elnöke nem lényegi módosítások hiányában nem engedte szavazásra a britek Brüsszellel tető alá hozott válási egyezményét.

Az, hogy éppen melyik brexitforgatókönyv látszik valószínűnek, úgy változik, mint a híresen szeszélyes brit időjárás. Most épp az a változat a favorit, amely szerint Nagy-Britannia nem tudja tartani a március végi határidőt. Theresa May miniszterelnök ezért halasztást kér az európai vezetőktől, miközben még mindig lehetőség, hogy március végén a szigetország a parlament által elfogadott megállapodás hiányában „kiesik” az Európai Unióból.

May hivatala elismerte: azért is kénytelen halasztást kérni, mert most már elfogadott válási egyezménnyel sem tudna Nagy-Britannia időben távozni. A keddi kormányülésen heves vita alakult ki és nem sikerült megállapodni arról: rövid vagy hosszú halasztást kérjenek-e. Előbbi csak három hónapról szólna, míg utóbbi akár két évről is.

May kedden elismerte, hogy politikai válság alakult ki. Kettészakadt kabinetjének egyik keményvonalas tagja, Andrea Leadsom ki is mondta:

„ez egy olyan kormány volt, amely megvalósíthatta volna a brexitet, de most már nem tűnik annak”.

Egyes lapok arról írtak, hogy kormánytagok mondhatnak le a késleltetés miatt.

Végül a Downing Street szerdán közölte: May csak rövid halasztást kér, és a miniszterelnök nem készül arra, hogy hosszabb ideig tartó halasztást kérjen.

Mindeközben az unióban

Ami a kívülálló számára furcsa lehet a brit politikusok hozzáállásában, az az, hogy úgy folytatnak késhegyre menő vitát egymással, hogy közben nem foglalkoztatja őket, mit is mond a másik oldal, azaz az EU. Brüsszel már korábban jelezte, hogy lezárta a tárgyalásokat Londonnal, és most megszellőztetett határidőkitolás miatt több uniós vezető világossá tette, hogy elfogyott a türelme Londonnal szemben.

Michel Barnier, az EU főtárgyalója közölte: a briteknek világos tervet kell benyújtaniuk arról, hogy mit is akarnak elérni a hosszabbítással. Az uniót kezdi zavarni, hogy a figyelmet magára terelő Nagy-Britannia továbbra is az EU-ban töltené az időt, és ezzel befolyásolhatná a költségvetési és a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról szóló vitát.

A BBC európai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az uniós vezetők ezért arra hajlanak, hogy csak rövid hosszabbítást adjanak a briteknek. A londoni elképzelés az, hogy a közelgő európai parlamenti választás előestéjén lépnének ki. Brit kormányilletékesek ugyanakkor elismerik:

a rövid időre szóló, konkrét időpontban lejáró hosszabbítással megnő a veszélye az alku nélküli brexitnek.

Az uniós tagállamok hangulata viszont változhat a csütörtöki EU-csúcs idején – jegyzik meg kommentátorok. Különösen sok függ az Európai Parlament frakcióiban kialakult véleménytől.

A konzervatív Európai Néppártban helyet foglal a több hónapos halasztást is elfogadó Angela Merkel német kancellár pártja, míg a csak rövid kiterjesztést támogató Emmanuel Macroné nem. EPP-tag még Michel Barnier, az ír miniszterelnök és Juncker bizottsági elnök pártja is.

Donald Trump amerikai elnök fia az egyik brit lapban szerdán megjelent cikkében a brexit halasztását a brit demokrácia halálának minősítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: az Orbán-kormány elkezdett építeni egy migránstábort, de közben hazudott a szavazóknak

Magyar Péter az Országgyűlésben: az Orbán-kormány elkezdett építeni egy migránstábort, de közben hazudott a szavazóknak

A miniszterelnök a hétfői ülésen napirend előtt idézett egy mondatot egy 2024-es kormányzati jegyzőkönyvből: „A migrációs feszültséget 2026-ra szükséges kiélezni” – az Orbán-kormány élezni akarta a helyzetet, nem megoldani, mondta Magyar Péter, aki idézett 2024-es jegyzőkönyveket arról is, hogy az Orbán-kormány végre akarta hajtani a migrációs paktumot. Mint mondta, a Tisza-kormány azt fogja tenni, amit mond, véget vet a hazudozásnak – mondta. Ez a nyári szünet előtti utolsó „rendes” ülésnap, keddtől nyáron már csak rendkívüli ülésnapok jönnek. Az Országgyűlés hétfőn szavazhat a miniszterelnöki ciklusok 8 évre korlátozásáról.

Orbán Anita: Magyarország visszatér

Magyarország újra európai országként viselkedik, a nemzetérdeket mindig szem előtt tartva, de azt a szövetségi rendszeren belül érvényesítve – jelentette ki Orbán Anita külügyminiszter hétfőn Luxemburgban, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Parlagon heverő betétek: miért nem dolgozik a lakossági megtakarítás?

Parlagon heverő betétek: miért nem dolgozik a lakossági megtakarítás?

A megtakarítások nem optimális allokációja miatt a lakosság évente százmilliárd forintokban mérhető kamatbevételtől esik el. A forintbetétek jelentős része látra szóló, ugyanakkor a számlaméret szerinti eloszlás, illetve az egyenlegek havi változása alapján ezek 40-50 százalékánál reális opció lenne a magasabb kamaton történő hosszabb távú lekötés. Emellett több mint 230 milliárd forintnyi lekötött betét még mindig 1 százalék alatti kamaton fut, annak ellenére, hogy egyes bankok 4-7 százalékos kamatot is kínálnak. A betétek lekötésével vagy újrastrukturálásával – különösen 10 millió forintos betétméret felett – 2-5 százalékponttal magasabb kamat is elérhető lenne, miközben a lakossági állampapírok is versenyképes alternatívát jelentenek. A megtakarítások tudatosabb allokációja nemcsak a lakosság kamatbevételeit növelné, hanem élénkítené a banki versenyt, erősítené a kamattranszmissziót és az MNB monetáris politikájának hatékonyságát is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×