Infostart.hu
eur:
355.82
usd:
308.17
bux:
133477.87
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Carlos Ghosn, a Nissan és a Renault autógyártó vállalatok elnök-vezérigazgatója a Maszuko Oszamuval, a Mitsubishi Motors vezérigazgatójával tartott sajtótájékoztatón Tokióban 2016. október 20-án. A vezetők bejelentették, hogy a Nissan a Mitsubishi 34 százalékos tulajdonrészének felvásárlásával egyidejűleg Ghosn átveszi a Mitsubishi elnökletét, ugyanakkor továbbra is a Nissan elnöke marad. A Nissan vezetősége 2016. május 12-én hozta nyilvánosságra, hogy 34 százalékos részesedést vásárol a Mitsubishi Motors Corp. autógyárban 237 milliárd jen (603 milliárd forint) értékben.
Nyitókép: MTI/EPA/Majama Kimimasza

Szorul a hurok a Nissan-Renault exvezérének nyaka körül

Luxusházakat vásárolt a világ több pontján időközben menesztett főnökének a Nissan-Renault autógyártó cég. A japán közszolgálati tévé jelentése szerint az ingatlanok használatát semmilyen üzleti érv nem indokolta. Carlos Ghosnt hétfőn vették őrizetbe Japánban.

Újabb sikamlós adatok derülnek ki az először megmentőként istenített, majd hatalmasat bukott Nissan-Renault-vezér, Carlos Ghosn életéről.

A japán NHK közszolgálati tévé a Nissanra hivatkozva arról tudósított, hogy a Mitsubishivel szövetségben álló

megavállalat Rio de Janeiróban, Párizsban, Amszterdamban és Bejrútban is vásárolt luxusingatlanokat, és azokat Ghosn ingyen használhatta,

de a cégfőnök nem vallotta be a kedvezményt, ami bevétele részének számított. A világ legnagyobb autógyártójét irányító Ghosnt hétfőn a japán rendőrség vette őrizetbe, amiért közel

40 millió euróval alacsonyabbnak állította be 2011 és 2015 közötti fizetését

a tokiói tőzsdének küldött jelentésben.

Emellett már azzal is vádolják, hogy más vállalatvezetőknek szánt pénzek is nála landoltak. A hivatalos vád szerint megsértette a Pénzügyi Eszközök és Tőzsde törvényt.

A Nissan helyi vezetése szégyenkezve közölte, hogy felmentették a korábbi szupersztármenedzser-elnököt, aki az 1990-es években megmentette a csődtől a céget.

Vele együtt menesztették a szabálysértésekben érintett másik igazgatót, Greg Kellyt is.

Az ügy Franciaországban is hullámokat vetett, ahol Bruno Le Maire pénzügyminiszter követelte: mozdítsák el posztjáról Ghosnt. A Renault azonban ezt elutasította és meghagyta vezetőnek a szakembert, miközben a helyettesévé előlépett Thierry Bolloré viszi ideiglenesen az cég ügyeit.

Az Asahi Shimbun japán lap közben arról írt, hogy a brazil származású cégfőnök

elhallgatta, hogy 35,5 millió dolláros prémiumot is kapott,

ezért a japán ügyészség most kiterjesztheti a vizsgálatot, hogy a Nissan más kifizetéseket is elkendőzött-e.

Ha a japán bíróság bűnösnek találja, akkor

Ghosnt akár 10 év börtönre és közel 800 ezer eurós pénzbírságra ítélhetik.
Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A piacok hajlamosak úgy tekinteni a Federal Reserve-re, mint egy intézményre, amelynek elsődleges fegyvere a kamatpolitika. De mi van akkor, ha a következő évek monetáris politikai csatája valójában nem kizárólag a kamatokról, hanem legalább annyira a jegybank mérlegéről szól? Háromrészes cikksorozatunk második részében azt vizsgáljuk meg, hogy a Fed mérlegének leépítése miért lehet az egyik legfontosabb monetáris politikai kérdés a következő években, és miért sokkal nehezebben megvalósítható, mint első pillantásra tűnik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×