Infostart.hu
eur:
355.82
usd:
308.17
bux:
133477.87
2026. június 11. csütörtök Barnabás

Csalással gyanúsítják a Nissan-Renault-Mitsubishi konszern vezetőjét

Pénzügyi csalás vádjával őrizetbe vették Japánban a Nissan-Renault-Mitsubishi autóipari szövetség elnök-vezérigazgatóját.

A vád szerint Carlos Ghosn, a Nissan Motor Co., a Renault SA és a Mitsubishi Motors Corp. részvételével létrehozott autóipari szövetség vezérigazgatója

öt év alatt a ténylegesnél 5 milliárd jennel kevesebb jövedelmet jelentett a tokiói tőzsdének benyújtott beszámolókban,

illetve "jelentős pénzügyi szabálytalanságokat" követett el, valamint céges pénzügyi forrásokat fordított személyes célokra.

A letartóztatással egy időben a hatóságok házkutatást tartottak a Nissan yokohamai központjában.

Hiroto Saikawa a Nissan vezérigazgatója bejelentette, hogy Carlos Ghosn és a vele együtt bűnrészesség vádjával letartóztatott Greg Kelly igazgató azonnali felmentésére tesz javaslatot tisztségeik alól.

A Nissan igazgatójának a közleménye leszögezi, hogy a vizsgálatban maximálisan együttműködnek a nyomozó hatóságokkal.

Carlos Ghosn 1999-ben lépett a Nissan élére igazgatói tisztségben és 2000-ben nevezték ki a cég elnökének, majd 2001-ben vezérigazgatójának, 2005-ben pedig a Renault vezérigazgatójának.

Neki tulajdonítható a Nissan gazdálkodásának nyereségessé tétele a Renault autógyárral létrehozott szövegség keretében. Ghosn vezetése alatt a Nissan fokozatosan eltávolodott a Japánban megszokott üzleti gyakorlattól. A Nissan agresszív tárgyalásokat folytatott a beszállítókkal, ami késhegyre menő versenyt váltott ki például az acélipari cégek között.

A Nissan 2016-ban szerezte meg az ellenőrzést az üzemanyag-fogyasztási botrány miatt pénzügyi nehézségekbe keveredett Mitsubishi Motors felett. Ghosn a Mitsubishi újdonsült vezérigazgatójaként ezt a márkát is integrálta a Nissan-Renault gyártási együttműködésbe.

A Nissan-Renault-Mitsubishi hármas így 2018 első fél évében át is vette a világ legnagyobb autógyártóját megillető rangot a Volkswagentől. Az idén az év első felében az autógyári hármas 5,54 millió autót értékesített, 5 százalékkal többet, mint 2017 első felében. A Volkswagen konszern 5,52 millió autót adott el az idei első hat hónapban.

Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A piacok hajlamosak úgy tekinteni a Federal Reserve-re, mint egy intézményre, amelynek elsődleges fegyvere a kamatpolitika. De mi van akkor, ha a következő évek monetáris politikai csatája valójában nem kizárólag a kamatokról, hanem legalább annyira a jegybank mérlegéről szól? Háromrészes cikksorozatunk második részében azt vizsgáljuk meg, hogy a Fed mérlegének leépítése miért lehet az egyik legfontosabb monetáris politikai kérdés a következő években, és miért sokkal nehezebben megvalósítható, mint első pillantásra tűnik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×